Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Szakmai és gazdasági jellegű egyesületek

Iparoskörök és kereskedelmi egyletek X. 111 A KECSKEMÉTI IPAROSOK EGYESÜLETÉNEK (IPAREGYESÜLET) IRATAI 1861-1949 1 doboz + 11 kötet = 0,37 ifin Az iparegyesületek létesítésének eszméjét Magyarországon Kossuth Lajos vetette fel. 0 volt kezdeményezője és éltető lelke a múlt század negyvenes éveinek derekán megalakított Védegyletnek, mely iparpártolási célokat szolgált, mint a később Iparegyesület elnevezés alatt tömörült iparos szervezetek. 1861. június l-jén a kecskeméti iparosság vezető emberei elhatározták, hogy iparegyesületbe tömörülnek, mert „az ipar fejlesztése és az iparososztály ügyének előmozdítása csak a társadalmi szövetség által eszközölhető biztosan". Az új egyesület „Kecskeméti Iparosok Egyesülete" - pár hét múlva megtartott alakuló közgyűlésén már megalkotta alapszabályát is, melyet a helytartótanács csak 1866. március 19-én hagyott jóvá 20904/1866. H.T.T. sz. alatt. (A név a közhasználatban „Iparegyesülef-té változott, s az 1880-ban kinyomtatott alapszabály 1. §-a ezt a névváltozást hivatalosan is keresztül vitte.) Az egyesület célja volt: „elsősorban a kecskeméti ipar érdekeinek, az iparosság anyagi és szellemi javainak s társadalmi jólétének előmozdítása s e célból ipari társulás által a kisiparnak versenyre képesítése, ipariskolák létesítése, ipari kiállítások rendezése, árucsarnokok felállítása, ipari kölcsönök folyósítása, elöregedett iparosok, iparos-özvegyek és árvák segélyezése". Tehát minden olyan lehetőség, alkalom megragadása, amely a kisipar fellendítésére és az iparosság támogatására célszerűnek látszott. Az egyesület tagja lehetett miden önálló, becsületes jellemű férfi, ki kész volt az egyesület célját előmozdítani. A tagok összetétele: - alapító tag (meghatározott összeget alapítványi tőkeként fizetett be), - rendes tag (három éven át félévenként előre tagdíjat fizetett), - tiszteletbeli tag (kiváló érdemeiért elismerésül a közgyűlés által választott). Az alakuló gyűlés elnökké választotta Rúza János kötelesmestert, alelnökké Pátkay Sándort, jegyzővé Csörgei Imre kalaposmestert, pénztárnokká Hankovszky Sándort, könyvtárnokká Nád Nándort. 1861. december 29-én az egyesület megnyerte elnökének (több mint 7 évre) balásfalvi Kiss Miklós országgyűlési képviselőt. Ő és az elnöklete alatt működő tisztikar érdeme volt az egyesületnek az első években való megerősítése, s életképessé szervezése. Ennek a tisztikarnak voltak tagjai a már említetteken kívül: Handtel Károly igazgató, Nagy Imre jegyző, Végh József másodjegyző, Bruchner Gyula, majd Kiss József könyvtárnokok s Keresztes Peregrin pénztárnok. B. Kiss Miklóst Katona Zsigmond gyógyszerész, a nagy szőlőtelepítő követte az elnöki székben és munkában 6 és fél éven át. Elnöklete alatt saját egyesületi házat szereztek 1870-ben (helyén épült 1907-ben az egykori Iparos Otthon - ma Ifjúsági Otthon). 1872-ben az Iparegyesület által kezdeményezett és rendezett iparmü-tárlat a sajtó megállapítása szerint az „első hazai általános iparmű-kiállítás" volt. Az egyesület bizottságot alakított az iparostanoncok iskoláztatásának felügyeletére, megalakította az