Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Szakmai és gazdasági jellegű egyesületek
X. 304 A JÁNOSHALMI GAZDAKÖR, GYÜMÖLCS- ÉS SZŐLŐTERMELŐK EGYESÜLETÉNEK IRATAI 1939-1947 1 kötet = 0,02 ifin Az egyesület 1933-ban alakult. Kormánypárti politizálása mellett eredményesen szolgálta a szőlő- és gyümölcstermesztés ügyét. Népszerűségét mutatja, hogy az alakulás évében 500 tagot tudtak beszervezni. Az egyesület fő szerve a közgyűlés. Első elnöke Zsalud Gusztáv, téli-gazdasági iskolaigazgató, ügyvezetője pedig Horváth Jenő, a polgári iskola igazgatója volt. A vezetőséget az elnök, díszelnök, titkár, jegyző-pénztáros és a vezetőségi tagok alkották, a tisztikarba tartoztak ezen kívül a számvizsgálók, a szakosztályok vezetői. A választmányi tagok száma változó volt, üléseiket nem rendszeresen tartották. Az egyesület 1934-ben megnyitotta a felsőterézhalmi, 1935-ben a kiserdei és kecskési fiókjait. 1936-ban új fiókegyesületei keletkeztek Mélykút, Borota, Rém és Kecel községekben, továbbá Szentkátán. Az egyesület ez évben 8 fiókot és 1600 tagot számlált. Tagjai sorába a legtöbb szőlő- és gyümölcstermesztő belépett. 28 Az egyesületen belül gazdasági, méhészeti, gyümölcstermelő szakosztályok működtek, a részfeladatokat a termelési-, vigalmi- és borbizottság látta el. Az egyesület tevékenysége kiterjedt a permetező és védőszerek, műtrágya, gyümölcsfaoltványok, lóhere és lucernamag közös beszerzésére, szétosztására, a szőlő és gyümölcsértékesítés szervezésére. A Budapesten nyitott elárusítóhelyet az 1940. év végén kártérítés ellenében átruházták egy helybeli kereskedőre. Peronoszpóra- és molymegfigyelő állomásokat állítottak fel. Az egyesületben szakelőadásokat, tanfolyamokat, gazdanapot tartottak. Rendszeresen alkalmaztak szaktanácsadót, aki segítette a gazdák munkáját. (1936-ban a Földművelésügyi Minisztérium 60 permetezőgépet adott használatra a tagoknak méltányos díjazásért.) Az 1945. május 6-i választmányi ülésen „Kovács Ferenc elnök ismertette a választmánnyal, hogy a Független Kisgazda nevet vette fel (sic) Egyesületünk, mert a helyzet így kívánta meg." (A jegyzökönyvek azonban továbbra is az eredeti néven készültek.) Az augusztus 5-én felvett jegyzőkönyv szerint elhatározták a Kisgazda Párttal való együttműködést, s az italmérésből bizonyos százalék leadását a párt részére. 1947-ben a bevételt képező táncmulatságokat úgy rendezték, hogy egyik bevétele az egyesület, másik a párt vagyonát gyarapította. Az egyesület működését 1949-ben a belügyminiszter az 544.856/1949. IV./ 3. BM sz. rendelettel szüntette meg. A választmány volt hivatott nagyon sok mindenről határozni, így a tagfelvételről, kizárásról, a tagdíj mértékéről, a beszerzett anyagok áráról, segélyekről, teremhasználatról stb. A közgyűlés megtárgyalta és elfogadta a költségvetést, zárszámadást, mérleget, leltárt, a számvizsgáló bizottság jelentését. A jegyzökönyvekből kitűnik, hogy az egyesület bevételét a tagdíjak, terem használati díj, a különböző anyagok eladásából, rendezvényekből, italmérésből, játékszerek használatából befolyt pénzek alkották. Kiadásai között a tagoknak nagy tételben megvásárolt anyagok ára, az épület javítására, fenntartására, a működés biztosítására fordított összegek, a kifizetett bérek, adó, segélyek (pl. KÁRSAI Ferenc, 1982. 111.
