Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Szakmai és gazdasági jellegű egyesületek
iránti szeretet fejlesztése, a jövedelem gyarapítása, a kisgazdák helyzetének javítása, a mezőgazdasági munkások érdekeinek felkarolása, mezőgazdasági ismeretek terjesztése stb. A szervezet vagyonát az alapítványok, adományok és tagsági díjak alkották. A gazdakör a Magyar Gazdaszövetség tagja volt, azzal állandó kapcsolatban állt. Kiküldöttei által részt vett a Gazdaszövetség közgyűlésein, a szervezett gyűléseken, kongresszusokon. Tagdíja fejében folyóiratokat, irodalmi kiadványokat kapott, s részesült mindazon kedvezményekben, melyeket a Gazdaszövetség tagjainak nyújtott. Tagjai között a birtokosokon, gazdálkodókon kívül iparosok, tanítók, vasúti tisztek is voltak. A tagok alapító (éves díj fizetési kötelezettséggel a kör fennállásának tartamára, vagy alapítvány tételével) és rendes (éves tagsági díj fizetési kötelezettséggel három évre) tagok voltak. A földmüvelésügyi miniszter 1931-ben 109 kötetből álló népkönyvtárat adományozott a körnek. Télen vasárnaponként gazdasági és ismeretterjesztő előadásokat szerveztek növény- és gyümölcstermesztéssel, állattenyésztéssel kapcsolatosan. 1933-ban egy miniszteri rendelet olyan formában próbálta módosítani az előadások tartását, hogy 4050 hallgató részére 30 alkalommal folyamatosan (hétköznap is) 2-2 órás foglalkozás tartassák. Erre azonban nem volt jelentkező. Tartottak előadást gazdasági munkásbiztosításról is. A Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kamara kisgazda számtartási tanfolyamot szervezett a tagok számára. Jó kapcsolatot alakítottak ki a Mezőgazdasági Szakiskolával, a gazdák gyerekeinek beiskoláztatásának támogatását kérte az iskola. 1933 májusában vándorgyűlést szerveztek, melyen az iskolából 3 tanár és 20 tanuló vett részt. A gazdakör kedvezményes vetőmag- és baromfi beszerzést biztosított a tagjai részére. Problémát okozott a helyiség hiánya. Kezdetben a Galambosi iskolában tartották az összejöveteleket, 1933-ban Kecskemét polgármestere az iskola orvosi rendelőjét és várószobáját átengedte a gazdakör részére. 1937-ben vitéz Lázár István értékes telekhez juttatta a gazdakört. Saját helyiség építéséről határoztak, a költségek fedezésére gyűjtést indítottak, a munka gyorsítására építő bizottságot jelöltek ki. Végül 1943-ban kezdődött el az építkezés. Az épület elkészültére vonatkozóan nincs adat a meglévő iratokban. 1947-ben a belügyminiszter a 20.165/1945. BM rendelet végrehajtása során a Városföldi Gazdakör működését felülvizsgálat alá vette. Ennek során a 7330/1946. ME sz. rendeletben és az 1938. évi XVII. tc.-ben biztosított jogainál fogva a gazdakört feloszlatta a belügyminiszter, mert az működését korábban szüneteltette, és a szüneteltetésre engedélyt nem kért. Megállapította, hogy az egyesület nem képes a működésre. Iratai 1947. december 4-én 385/lt. sz. alatt kerültek be a városi levéltárba. A fond iratai rendkívül hiányosak. A közgyűlési jegyzőkönyvekből összesen 5 db, választmányi ülési jegyzőkönyv 1 db található a fondban. A leveleket nem iktatták, azokat időrendbe rendeztük. A „pénztári mellékletek" tétel iratai között rendezvények elszámolását, elismervényeket (pénzösszegek átvételéről), pénztárnapló lapokat találhat a kutató. Ezekből megállapítható, hogy a gazdakör bevételeit a rendezvények haszna, a tagdíjak, a betétek utáni kamat és ajándék-összegek alkották. Kiadásai között a fenntartási költségek, rendezvények költségei, adó, tüzelő, nyomtatvány, helyiség felszerelési költségek és az új épület tervezési díja szerepel. 1. csomó 1. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1929-1943 2. Választmányi ülés jegyzőkönyve 1934 3. Levelezés 1929-1947 + sz.n. 4. Pénztári mellékletek 1929-1944
