Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Szakmai és gazdasági jellegű egyesületek

az anyagok beszerzésében, a termeivények értékesítésében. A Kör tagja volt a Kecskeméti Szölö és Gyümölcstermelő Egyesületnek és a Kecskeméti Gazdasági Egyesületnek, azok választmányában képviseltette magát. Az egyesület saját helyiséget tartott fenn (melyet a Helvéciái Rt. által adományozott telken építettek, 1936. május 10-én ünnepélyesen avatták fel), könyvtárat létesítetek, szaklapokat járattak. Pártpolitikai és vallási kérdésekkel nem foglalkoztak, hazárdjátékot nem játszhattak. A kör tagja lehetett minden magyar állampolgár, aki birtokos volt, vagy csak érdeklődött a szőlő- és gyümölcstermesztés iránt. A tagok alapító, rendes, vagy tiszteletbeli tagok voltak. Tisztikarát a díszelnökök, elnökök, ügyvezető elnök, 4 alelnök, 2 pénztáros, 2 ellenőr, titkár, 2 háznagy, ügyész és 30 választmányi tag alkotta. A számvizsgáló bizottság egy elnökből és 3 tagból állt, akik nem lehettek a választmány tagjai, sem más tisztséget nem tölthettek be. Rendes közgyűlést évente egyszer tartottak, de a szabályoknak megfelelően bármikor össze lehetett hívni. Választmányi ülést szükség esetén tartottak. 1944 októberétől az egyesület működése szünetelt, az 1945. július l-jén tartott közgyűlésen határozták el az egyesületi élet újra indítását (októberben 500 tagja volt), valamint az Országos Paraszt Szövetségbe való belépést. A belügyminiszter az 525/1945. ME rendelettel kihirdetett fegyverszüneti egyezmény 15. pontjára való hivatkozással az 529/1945. ME sz. és a 7330/1946. ME sz. rendeletben foglalt jogainál fogva az egyesületet 1948-ban feloszlatta, mert az engedély nélkül szüneteltette működését, s alapszabály szerinti működésre nem képes. Megmaradt iratai 1948. február 28-án 80. lt. szám alatt kerültek leadásra a kecskeméti levéltárba. A fondot néhány közgyűlési és választmányi ülés jegyzőkönyve, a feloszlatással kapcsolatos iratok és egy pénztárkönyv alkotja. A pénztárkönyv bejegyzéseiből kitűnik, hogy a kör bevételét a tagdíjak, az italmérésből és kugliból, a táncmulatságokból, rendezvényekből befolyt összegek, a Földművelési Minisztériumtól kapott segély, a bankban elhelyezett pénzek kamata tették ki. Kiadásai között a székház karbantartási, fenntartási költségei, hirdetési-, tanfolyami díjak, segélyek, könyvvásárlás, szaklapok előfizetési díjai szerepelnek. A fond anyaga átlapozással kutatható. 1. csomó 1. Közgyűlési és választmányi ülések jegyzőkönyvei 1935, 1945-1946 2. Feloszlatással kapcsolatos iratok 1948 3. Pénztárkönyv (köt.) 1935-1947 X. 248 A VÁROSFÖLDI GAZDAKÖR (KECSKEMÉT) IRATAI 1929-1947 / csomó = 0,05 ifin A gazdakör 1929. szeptember 22-én tartotta alakuló gyűlését, addig azonban nem működött, míg alapszabályát 1931-ben 133.646/VII. 1931. BM sz. alatt jóvá nem hagyta a belügyminiszter. Az alakuló gyűlés választása alapján korelnöke Cs. Szabó Gábor, díszelnöke vitéz Lázár István, elnök Szappanos István, alelnök Prikkel Sándor, pénztárnok Farkas Gábor, jegyző és könyvtáros Gyenes István, ellenőrök Konc Dániel és Kállai István, vigalmi rendező Rizsányi István lett. A választmány 10 rendes és 2 póttagból állt. Az egyesület céljai között a következőket tüntették fel: a haza földje és a földmüvelés