Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Szakmai és gazdasági jellegű egyesületek
A KISKUNHALASI GAZDASÁGI EGYESÜLET (1902-1926 KÖZÖTT KISKUNHALASI GAZDAKÖR) IRATAI 1875-1949 (1950) 2 csomó + 2 kötet = 0,05 ifin Az egyesület „Halasi Gazdasági Egyesület" néven 1875. december 5-én alakult a Földmüvelés-, Ipar- és Kereskedelmi M. Kir. Minisztérium 3760/1876. sz. és az azt megerősítő 6585. sz. leirata alapján „zártkörű társulat"-ként. 23 Az egyesület célja: „a gazdászati szakértelem terjesztése és tágítása, s a mezei gazdászat minden ágának elméleti és gyakorlati eszközökkel leendő előmozdítása". Az egyesület szervezetét alkották: a nagygyűlés, az igazgató bizottság, a szakosztályok, a tisztviselők (elnök, pénztárnok, titkár). Az egyesület alapító tagja az lehetett, aki „az egyesület részére egyszer és mindenkorra 80 forintot lefizet, vagy biztosít, mely utóbbi esetben a tőke 5 %-át évenként rendesen befizeti". A rendes tagok évenként 4 forintot fizettek. Alakuláskor az alapító tagok száma 11, a rendes tagok száma 78 volt. Elnökül választották Toóth Jánost, alelnökül Gál Lajost és Péter Dénest. Az igazgatótanács létszáma 20 fő volt. Az alakuló ülésen az akkor ideiglenes elnök Vári Szabó István polgármester a város nehéz mezőgazdasági helyzetére hívta fel a figyelmet, melynek oka - szerinte - többek között a város elszigetelt fekvése és a közlekedési utak hiánya volt. Felhívta a város birtokos lakosságát, hogy „találjon utat és módot, mely által önerejére támaszkodva [a város] gazdászatát és ez által a közvagyonosodást emelve a végelszegényedéstől menekülhessen". Az egyesület legfontosabb feladatának a fővárossal való összeköttetés megteremtését tartotta. Az egyesület 1902. február 23-án alakult újjá Kiskunhalasi Gazdakör néven. 24 Az újjáalakuláskor az egyesület elnöke Vári Szabó István lett. Az egyesület célja a következőképpen módosult: „A gazdaközönség anyagi és erkölcsi érdekében terjeszteni a gazdasági szakértelmet; fejleszteni a mezőgazdaságot; előmozdítani a termények értékesítését; közreműködni a gazdaközönség hitelének és előmenetelének emelésében". A kör új szervezete: a közgyűlés, a választmány az értekezlet és a kör tisztviselői (elnök, alelnök, jogtanácsos, titkár, pénztárnok és könyvtáros). Az elnöki, alelnöki, jogtanácsosi és könyvtárnoki állások tiszteletbeliek voltak. Az alapító tagok egyszer s mindenkorra legalább 50 koronát, a rendes tagok évi 4 korona tagdíjat fizettek. Vári Szabó István elnök 1903. február 6-án lemondott tisztségéről. Lemondását így indokolta: „...meglepő közöny kezd terjedni, és naponként merülnek fel oly körülmények tagtársaink tettében, nyilatkozatában, melyek a nemes törekvést megbénítják, és bennem azon hitet keltik, hogy gazda közönségünk nem fogja fel a gazdakör intencióját, és alig akar kibontakozni azon régi és csak kárt okozó gazdasági körből, melyet apjától tanult, épp azért bizalmatlan, a haladás szülte újítástól elmarad mind addig, míg hasznot nem tapasztal..." A nyomtatott alapszabály a BKMÖL V. 285 fondban található, 1. d. 9. sz. A V. 285 fondban a két alapszabály egy tételszám alatt található. 80
