Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Szakmai és gazdasági jellegű egyesületek

dig igyekezett elősegíteni a tagok boldogulását. Szőlővesszőket és gyümölcsfákat szer­zett be, a méz értékesítését támogatta, a baromfitenyésztés színvonalának emelése érde­kében segélyért folyamodott a Földmívelésügyi Minisztériumhoz. Baja városhoz is for­dultak támogatás végett. 1939-ben 8000 pengős kamatmentes kölcsönt kaptak a várostól védőszerek (rézgálic, nyers nikotin) beszerzésére, 1940-ben ugyanezen célra 6855 pen­gőt. 1940-ben a földmüvelésügyi miniszter (700 pengővel) a Duna-Tisza Közi Mező­gazdasági Kamara (100 pengővel), Baja város (600 pengő segéllyel) is támogatta az egyesületet. A Baja Városi Gazdasági Egyesület és Hegyközség 1944-ig alapszabályszerűen mű­ködött. 1945 tavaszán az FM és a Mezőgazdasági Kamara felhívására a megmaradt ve­zetőségi tagoknak kellett az egyesületben a tevékenységet folytatni. 1946-1947-ben a szükségletnél kevesebb rézgálic állt a szőlőtermesztők rendelkezésére, az egyesület -• az iparügyi miniszter által elrendelt - rézhulladék gyűjtését szervezte meg. A rézhulladék fejében rézgálicot kaptak a gazdák. 1946-ban aszály sújtotta a vidéket, ezért az egyesület a földadó enyhítéséért a Pénz­ügyminisztériumhoz fordult, eredménytelenül. 1947. március 2-án a Baja Városi Gazdasági Egyesület és a Bács-Bodrog vármegyei Gazdasági Egyesület kimondta egyesülésüket Baja Bácskai Gazdasági Egyesület néven. Baja Városi Tanácsa vizsgálatot folytatott le a Bajai Városi Gazdasági Egyesület vagyo­nát és iratait illetően, majd 1948. június 7-én felfüggesztette működését ideiglenesen a Hegyközség gondozására bízták az ingóságokat. 22 A fond anyaga hiányosan került be a levéltárba. Közgyűlési és választmányi ülések jegyzőkönyve csak 1940-ig maradt meg. (Ennek a kötetnek a vezetését a Bács-Bodrog vármegyei Fajbaromfi-, Galamb- és Nyúltenyésztők Egyesülete kezdte el - X. 101 fond­törzsszám -, amit a Baja Városi Gazdasági Egyesület folytatott.) A levelezés iratai főleg 1945-1947 évből valók. Az egyesületi vizsgálat során, 1948-ban tematikus egységekbe gyűjtötték az iratokat - pl. könyvtárátvétel, minisztériumokkal, rézfeldolgozó vállalatok­kal folytatott levelezés - és a tematikus egységeket piros sorszámmal látták el. (Az egyesület maga nem iktatta iratait.) A levelezés tematikus számairól jegyzéket is ké­szítettek. A rendezés során meghagytuk a levelezés ezen rendszerét. Ezeken túl csak a rézgálic hitellel és kiutalással kapcsolatos iratok, néhány takarékpénztári betétkönyv és pénztári naplólapok alkotják a fond anyagát. Segédlet nem készült az iratokhoz, átlapozással kutathatók. 1. doboz 1. Közgyűlési és választmányi ülések jegyzőkönyvei (köt.) 1935-1940 2. Alapszabály 1935 3. Levelezés 1936-1948 4. Tagsági füzetek (4 füz.) é.n. 5. Takarékpénztári betétkönyvek 1941-1946 6. Pénzügyi iratok (pénztári naplólapok) 1945-1946 7. Kimutatás rézgálichitelben részesülő szőlősgazdákról 1946-1947 8. Rézgálic kiadások 1945-1947 22 A belügyminiszter 505.167/1948. BM sz. alatt oszlatta fel. Az egyesületre vonatkozóan adatok találhatók Baja Város Tanácsa VB. Igazgatási Osztálya 5631-16/1950. sz. iratában (Baján). 79

Next

/
Oldalképek
Tartalom