Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Szakmai és gazdasági jellegű egyesületek

X. 125 A BAJA VÁROSI GAZDASÁGI EGYESÜLET ÉS HEGYKÖZSÉG IRATAI 1935-1948 1 doboz = 0,10 ifin A Bács-Bodrog Vármegyei Fajbaromfi-, Galamb- és Nyúltenyésztök Egyesülete és a Bajai Szőlősgazdák Egyesülete 1935. április 7-én - a két egyesület megszűnése után megalakították a Baja Városi Gazdasági Egyesületet. Az új gazdasági egyesület megalakításával valamennyi gazdasági ágazat egy táborba tömörülését kívánták elérni. Elnöknek dr. Fehér Lőrincet választották, társelnökök dr. Reiser Antal, Antalffí Ferenc és Diera Benő lettek. Az egyesület 1935. évi alapszabályában megfogalmazott célja az volt, hogy a mezőgazdákat, szőlősgazdákat, kertészeket, gyümölcstermelőket, állat- és aprójószág-tenyésztőket (baromfi-, galamb-, nyúltenyésztők), méhészeket és általában a gazdálkodás bármely ágával foglalkozókat egyesítse. Szerepelt még céljaik között a minőségi és egyöntetű termelés elősegítése, az állattenyésztés elméleti és gyakorlati fejlesztése, a növényi és állati termékek feldolgozása feltételeinek biztosítása, anyagok és gépek beszerzése. Mindezek révén az egyesület a tagok anyagi helyzetén kívánt javítani. Törekedtek még a jó értékesítési és beszerzési lehetőségek megteremtésére, a növény- és állatvédelemre és a különböző növényi és állati betegségek elleni védekezésre. Fejleszteni kívánták egyúttal a gazdatársadalom összetartását, erkölcsi- és hazafias érzületét. Felkarolták az ismeretek terjesztését, a tagok gazdasági irányú művelését is. Kitűzött céljait az egyesület ismeretterjesztő előadások, kiállítások, versenyek rendezésével, vitaelőadások tartásával, szakkönyvtár létesítésével, minta- és kísérleti telepek felállításával, hegyközség alakításával, szeszfőzde felállításával, pinceszövetkezet stb. létesítésével kívánta elérni. Az egyesületen belül még 1935-ben 3 szakosztály alakult: Baromfi-, galamb- és nyúltenyésztő, elnöke Antalffí Ferenc lett; Szőlő- és gyümölcstermelő csoport, elnöke: dr. Fehér Lőrinc és a Méhészeti szakosztály, elnöke dr. Holló József lett. Az egyesület 1935. december 15-i választmányi ülésén sor került a hegyközség megalakítására. 1936ban csatlakozott a Baja Városi Gazdasági Egyesülethez az Állatvédelmi Egyesület is. (Az egyesület bélyegzőjében azonban továbbra is „Baja Városi Gazdasági Egyesület. 1935." körirat szerepelt.) Az egyesület alapszabályát 172.291/1937. VH-a BM szám alatt hagyta jóvá a belügyminiszter. Az egyesület könyvtárat tartott fenn (a Földmívelésügyi Minisztériumtól szakkönyveket kaptak), járatta a Magyar Gyümölcs, a Borászati Lap, a Mezőgazdaság, a Magyar Méh, a Zöld Mező, a Magyar Gyümölcs, a Köztelek, a Kertészet és Növényvédelem című szaklapokat. Az egyesület szorgalmazta egy közraktár létesítését, a borfajták összeírását, a borcsempészet megakadályozása végett a javadalmi ellenőrök számának növelését, a növényvédőszerek kedvezményes áron történő beszerzését. Az egyesület működése 1937. január 17-1939. január 17. között szünetelt, ennek oka azonban az iratokból nem derült ki. 1939. január 22-én az egyesület elnökévé Diera Benő ny. m. kir. kertészeti főfelügyelő-igazgatót választották meg. Az 1939. február 5-i rendes közgyűlésen az elnök kénytelen volt megállapítani, hogy a város gazdaközönségének csak egy csekély töredéke lépett be az egyesületbe. Az egyesület vezetősége pe-