Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Kulturális népművelő egyesületek

Az egyesület a következő tisztviselőkből állt: elnök, alelnök, karnagy, titkár, jegyző, pénztáros, ellenőr, gazda, zenemütáros, zászlótartó, ügyész, orvos. Az egyesületi tisztviselők megbízatása két évre szólt, annak letelte után azonban újra választhatók voltak. A karnagy a művészeti ügyek vezetője volt. 0 állította össze a hangversenyek programját, tanította be a karokat és vezényelte az előadásokat. A gazda intézte az egyesület gazdasági ügyeit, kezelte leltári tárgyait. A zenemütáros őrizte és kezelte a hangszereket, leltárt és mutatót vezetett a kottákról. A háromtagú számvizsgáló bizottságot a közgyűlés 1 évre választotta. Feladata az egyesületi zárszámadás és vagyonmérleg megvizsgálása volt. Az egyesület feloszlatásához a tagok kétharmadának jelenlétére és szavazatára volt szükség. A feloszlatást a belügyminiszter rendelhette el. Feloszlatás esetén az egyesület tárgyai és vagyona a Magyar Dalosszövetség tulajdonába került. Az egyesület mű- és népdalokat adott elő, több országos versenyen vett részt. (1940ben a Győrött megrendezett országos dalosversenyen műdal csoportban 2. helyet értek el.) Hetenként egyszer tartottak próbákat a Hajnal u. 5. sz. alatti Zeneiskola termében. 1941-ben az elnököt Cserta Pétert elhelyezték, utána dr. Horváth István lett az elnök. Miután ő 1944-ben elmenekült, helyette Gróf Józsefet választották elnöknek. Az egyesület a német megszállás után nem fejtett ki tevékenységet. 1946-ban a tagok száma 120 fő, de 1949-ben a január 10-én tartott közgyűlésen leírtak szerint már a „taglétszám csekély volta miatt" kénytelenek voltak működésüket beszüntetni. A megmaradt tagok beléptek a Szakmaközi Szakszervezet Énekkarába. A fond anyagát az alapszabályon kívül egy tagnévsor és meghívók alkotják. 1. csomó 1. Alapszabály 1925 2. Tisztikar és tagnévsor 1943-1948 3. Meghívók 1927-1931 X. 231 A KECSKEMÉTI VÁROSSZÉPÍTŐ EGYESÜLET IRATAI 1909-1911 1 kötet = 0,01 ifin Az egyesület 1909. július 11-én tartotta alakuló ülését dr. Kovács Pál jogakadémiai tanár - mint a szervező bizottság elnöke - vezetésével. Kitűzött céljuk: „a város szépészeti érdekeinek minden irányú előmozdítása, különösen pedig a virág-kultusz ápolása, fejlesztése s a nép széles körében való megkedveltetése". Az egyesületnek tagja lehetett nemre, korra és társadalmi állásra való tekintet nélkül minden feddhetetlen jellemű egyén, kivéve az iskolás korban lévőket és iskolai fegyelem alatt állókat. Ügyeit a választmány intézte. Ennek tagjai voltak hivatalból a városi középítési és kulturális ügyek vezetésével megbízott tanácsos, a főorvos, a főmérnök, a főjegyző, a város főkapitánya, a főkertész, az egyesület tisztviselői, továbbá a közgyűlés által választott 26, és a városi törvényhatósági bizottság részéről kiküldött 2 tag. Az egyesület a város szépítése érdekében kívánt tevékenykedni, így fontos volt, hogy működése a város közönségével és hatóságaival egyetértésben és összhangban történjen.