Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Kulturális népművelő egyesületek
X.316 A BAJAI DALOSKÖR IRATAI 1925-1948 1 csomó = 0,01 ifm A Bajai Daloskör 1909. június 6-án alakult a dalkultúra ápolására. 17 A kör alapszabályát 223.036/1925. VIII. BM szám alatt láttamozta a belügyminiszter. Az 1925. évi alapszabály szerint a kör működési területe Baja város és Bács-Bodrog vármegye volt. Kör alakú bélyegzőjében középen egy lant látható, a körirat: „Bajai Daloskör". Az egyesületjelvénye ezüst lant, Baja város sárga-kék színeivel, nemzeti színű szalagcsokron. Az alapszabály az egyesület célját „a magyar dalművészet ápolásában, a karéneklés, a zenei oktatás és karirodalom fejlesztésében, ezek révén a magyar kultúra és nemzeti eszme előmozdításában jelölte meg". A daloskör a kitűzött céljait ének- és zenekari gyakorlatok tartásával, hangversenyek, estélyek és előadások rendezésével, dalversenyeken való részvétellel kívánta elérni. Mindezeken felül énekkari és zeneművek megírására pályázatokat akart hirdetni, közreműködni jótékony, hazafias és kulturális mozgalmakban, és emellett be szándékozott lépni a Magyar Dalosszövetségbe is. Férfi- és nőikart, zenekart, zeneiskolát kívánt fenntartani, illetve szervezni. Az egyesület vagyonát az alapítványok, a tagdíjak, a hangversenyek jövedelmei, a verseny díjak és az adományok képezték. A daloskörnek működő, pártoló, alapító és tiszteletbeli tagjai lehettek. Egyesületi tag csak a 18. évét betöltött magyar állampolgár lehetett. Működő tagok azok a férfiak és nők lehettek, akik megfelelő zenei előképzettséggel és hanggal rendelkeztek, és akiket két tag ajánlatára, a karmester véleménye alapján az igazgatóválasztmány titkos szavazással felvett. A pártoló tagokat egy választmányi tag ajánlatára vették fel. Alapító tagok azok a magánszemélyek vagy jogi személyek lehettek, akik a közgyűlés által megállapított 30 aranykorona alapító tagdíjat befizették az egyesületi pénztárba. A tiszteletbeli tagokat a választmány ajánlatára a közgyűlés választotta azok közül, akik a dalmüvészet, a zeneszerzés területén, vagy az egyesület érdekeinek előmozdítása körül kiváló érdemeket szereztek. A működő tagok, 4 aranykorona tagdíjat, a pártoló tagok 2 koronát, az alapító tagok 30 aranykoronát fizettek. A tiszteletbeli tagok egyesületi hozzájárulással nem tartoztak. Az egyesületi ügyeket a közgyűlés, a választmány és a tisztikar intézte. A rendes évi közgyűlést az év első negyedében kellett tartani. Rendkívüli közgyűlést a tagok egyötödének írásbeli kívánságára, 8 napon belül hívtak össze. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kellett vezetni. A választmány 11 rendes és 5 pótválasztmányi tagból állt, akiket 1 évre választottak, általában havonta egyszer üléseztek, de ha a szükség úgy kívánta, az elnök többször is összehívhatta tagjait. Határozatképességéhez a tagok legalább egyharmadának a jelenlétére volt szükség. Ez a testület végzett minden fontos teendőt. Minden választmányi ülésről, a közgyűléshez hasonlóan, jegyzőkönyvet vezettek. 17 BKMÖL XXI. 502/c Baja Város Polgármesteri Hivatalának iratai. R5jegyzői és Közjogi Ügyosztály iratai. 1227/1949. sz. iratából ismert.
