Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Kulturális népművelő egyesületek

rétások Lapja" - tájékoztatta tagságát és a közvéleményt. A szakirodalom szerint a bokréták előadásai csak az elemi színreviteli követelményeknek tettek eleget, mégis teret kapott a néphagyomány többé-kevésbé hiteles formában való bemutatása. A népművészeti anyag a bokréta nélkül feledésbe merült volna. Paulini a néprajzosok segítségével igyekezett az eredeti népművészeti szokásokat úgy megmenteni, hogy azok hitelesek maradjanak. A mozgalom kiterjedt az Alföldre, a Dunántúlra és az ország északi részére. Évente augusztusban Szent István hetében Budapesten (a Városi Színházban, ma Erkel Színház) rendezték meg a bokrétások egy hetes fellépéssorozatát az István napi ünnepségekhez kapcsolva. 1935 augusztusában a Londonban rendezett nemzetközi „Néptánc Fesztiválon" magyar bokrétások is képviseltették magukat. Magyarországon 1948-ban betiltották ezen egyesületeket. Az országos szabályzat szerint azok lehettek bokrétások, akik magyar dalban, táncban stb. kiválóak, de erkölcsben is elsők voltak. A tagok tagdijat fizettek. Elvárás volt az is, hogy a csoport egyöntetű képet mutasson, így, ha a többség magas volt, nem kerülhetett be alacsony termetű egyén a csoportba. A helyi egyesületek (bokréták) megalakulásához legalább 20 tagra volt szükség. A helyi csoportok az adott város, község nevét viselték. Az országos szövetség csak olyan helyi bokréták működését nézte jó szemmel, melyek a szövetség által rendezett vagy véleményezett népművészeti akciókban vettek részt. A bokréta „csoport" választmányt nem választhatott, csak 4 tagú vezetőséget: elnököt, jegyzőt, pénztárost, ellenőrt. Jó néven vette viszont a szövetség, ha a tisztikarba fele részben földműves embereket választottak. A Kecskeméti Bokréta 44 fővel alakult, 1934. március 17-én a kecskeméti Katona József Színházban rendezte avató-ünnepét, melyet a rádió is közvetített.

16 Vezetője dr. Bodócs Gyula lett. Működéséről a megmaradt néhány iratból nem nyerhettünk teljes képet. A fondot csak pár (Bodócs Gyulának írt) levél, számlák, a kecskeméti bokrétásokról készült fotók alkotják. Egy-két előadás „szövegkönyve", leírása is megmaradt. 1. dosszié 1. Levelezés 1934 2. Számlák 1934 3. Fényképek a kecskeméti bokrétásokról 1934 4. Különböző előadások leírása és szereplői é.n. 5. Újságcikkek 1933-1935 16 Kecskeméti Közlöny 1934. márc. 20. 2.