Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Kulturális népművelő egyesületek

1889-ben a város iparosaiból alakult egy úgynevezett Iparos Dalárda. Elnöke a polgármester, Zámbó Géza, karmestere Egner Adolf, a Tanítóképző zenetanára lett. A karmesterséget később a templom főkántora Csima István főgimnáziumi énektanár vette át. Utána Haubner Károly látta el a dalárda karmesteri tisztét. Sajnos, ez a dalárda is rövidesen feloszlott. 1891-ben alakult ismét egy dalos egyesület „Kun Félegyházi Dalkör" néven. A karmester Chobodiczky Alajos, a Tanítóképző zenetanára lett, de betegsége miatt rövidesen lemondott. Utódja Egner Adolf volt. A dalkör éltetői: Haubner Károly és Boczonádi Szabó Imre színész, dal- és zeneszerző. Ez a dalkör 1895 első felében oszlott fel. (1896-ben megalakult az Iparos Egylet Daloscsoportja Haubner Károly elnökletével.) 1906-ben II. Rákóczi Ferenc hamvainak Magyarországra hozatalakor a gyászmenet Félegyházán is áthaladt. Az ünnepségre alkalmi dalárdát szerveztek Haubner Károly vezetésével. A nagy sikerre való tekintettel elhatározták, hogy az alkalmi dalárdát nem oszlatják fel. 1907. május 12-én 70 taggal alakult meg a „Kiskunfélegyházi Daloskör". Bartha Lajos főkántor javaslatára Haubner Károlyt választották karnagynak. 12 éven át vezette a dalárdát, majd az 1919-es események után politikai okok miatt le kellett mondania. Haubner Károlyt a Daloskör tiszteletbeli tagjává választotta. A Daloskör 1921. október 23-án megtartott közgyűlésén elhatározták, hogy a daloskör neve „Kiskunfélegyházi Petőfi Daloskör" legyen. A közgyűlésen Csukás István tanárt választották karmesterré. Karvezetőnek később Szabó Endre zenetanárt, majd dr. Vizi Jánost választották meg. A Petőfi Dalárdát a városban úri dalárdának tartották, mert tagjai értelmiségiek voltak. Feladatuknak elsősorban a magyar dal ápolását tekintették. (1927-ben Szegeden, az országos dalosversenyen első helyezést értek el.) Vizi János főkarnagy mellett Simon Lajos volt a segédkarnagy, 1942-től Hegyi József, a Tanítóképző ének-zene tanára, aki később főkarnagy lett. Haubner Károly, miután kilépett a Petőfi Daloskörből, Győri Lászlóval és másokkal megalakította a Polgári Daloskört 1920. szeptember 4-én, melynek főkarnagya lett. A nemzeti ünnepeken mind a két daloskör szerepelt. Egyik évben a Polgári Daloskör énekelte a Himnuszt, a másikban a Petőfi Daloskör. A Polgári Daloskör 1949 elején felvette a Kossuth Kisiparos Dalkör nevet, majd 1949. május 22-én egyesült a Petőfi Daloskörrel. Az egyesült daloskör neve Kiskunfélegyházi Dolgozók Petőfi Énekkara lett. Az egyesült énekkar karnagya Varga András ének-zene tanár lett. Varga András karnagy távozása után Kapus Béla vette át az énekkar vezetését. Az énekkar 1951. január 12-én szűnt meg. Jogutóda a Kiskunfélegyházi Járási Tanács Szakszervezeti Csoportjának támogatásával a Közalkalmazottak Szakszervezetének Járási Csoportja Petőfi Énekkara lett. Működésüket később a Helyőrségi Művelődési Házba tették át, majd Szövetkezetek Petőfi Énekkaraként működtek tovább Kapus Béla karnagy vezetésével. 1982-ben ünnepelték fennállásuk 75. évfordulóját, mely alkalomból emlékkönyvet adtak ki. A levéltárba 1982-ben kerültek be az egyesület fennmaradt iratai, Fekete János helytörténész gyűjtötte be és adományozta őket a levéltárnak. A megmaradt iratok rendezésekor két sorozatot alakítottunk ki. Az első sorozatba kerültek a Petőfi Daloskör iratai: alapszabály, jegyzőkönyv, levelezés, vagyonleltár, kották, számadási iratok, meghívók. A jegyzőkönyv 76-97. oldalaira az 1928. szeptember 8-i zászlószentelési díszközgyűlés eseményeit jegyezték le, itt szerepel a daloskör története is. A jegyzőkönyv 37-65 oldalain található az alapító és pártoló tagok névsora. A levelezésben a daloskör