Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Kulturális népművelő egyesületek

A működő tagok passzivitása már 1872-ben kiütközött. 1873 decemberére az egylet zilált anyagi helyzetbe került. 1875-ben kénytelenek voltak városi segélyért folyamodni. 1876-ban pedig már az a kérdés vetődött fel, hogy feloszoljon-e az egylet vagy folytassa a működését. Ekkor még a további működés mellett döntött a tagság. 1876. április 30október 17. közt azonban az egylet felfüggesztette működését. Az elnök 1877-ben ismét rámutatott az egyleti tagok roppant közönyére. Ezen a helyzeten mit sem segített az, hogy az elnök indítványára felhívást bocsátottak ki a városi közönséghez, pártoló tagok toborzására. Borza Nándor elnök 1878-ban annak a véleményének adott hangot, hogy az egylet kitűzött célját azért nem éri el, mert tagjai a kiszabott tanórákat nem látogatják szorgalmasan. Ezért felhívta a tagság figyelmét, mutasson nagyobb érdeklődést az ügy iránt. A hanyatlás másik intő jele az volt, hogy az egyleti közgyűlés felszólította a karmestert, hogy mind az énekpróbák, mind pedig a tanórák alkalmával nagyobb erélyt, szigorúságot fejtsen ki, a nyilvános előadásokon pedig csak azokat szerepeltesse, akik arra alkalmasak. A Bajai Dalegylet 1878. október 6-december 1. közt ismét szüneteltette működését. Végül az 1879. január 5-én tartott utolsó közgyűlésen az elnök lemondását követően végleg megszűnt. 1. doboz 1. Közgyűlési és választmányi ülések jegyzőkönyvei (köt.) 1865-1874 2. Ua. (köt.) 1875-1879 (1884) X.74 A KECSKEMÉTI TANÍTÓK DAL- ÉS ZENEEGYESÜLETÉNEK IRATAI 1922-1944 1 csomó = 0,03 if m Az egyes alkalmakra összeállt tanítói énekkar sikeres szereplései következményeként Biró Ádám felügyelő igazgató 1922. december 8-ára gyűlésre hívta össze a kecskeméti tanítókat, melyen határozat született a Dal-és Zeneegyesület megalakításáról. Megválasztották az előkészítő-, számvizsgáló- és műbíráló bizottság tagjait. A választmány kerületi iskolánként 2-2 tagból, valamint a tisztikarból állt. A 43 alapító taggal megalakult egyesület elnöke Biró Ádám, alelnöke Bérczy József, titkára Fazekas Ernő lett. Átdolgozások után az 1924. november 7-én felterjesztett alapszabályt hagyta jóvá a belügyminiszter 250.520/1924. VIII. BM sz. alatt. Az egyesület célja volt: „a műének, zene, különösen nemzeti és irredenta dalok müvelése és terjesztése, nyilvános előadások a nemesebb ízlés fejlesztése, s így a közművelődés előmozdítása". Ezen cél elérését az egyesület ének- és zenegyakorlatok, hangversenyek rendezésével, hazafias és jótékony célú előadások tartásával kívánta elősegíteni. Jövedelmét a tagsági díjak, a rendezvények bevételei, s az alapítványok kamatai képezték.