Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Kulturális népművelő egyesületek

írni a jelentkezést, megjelölve, hogy rendes vagy pártoló tag kíván-e lenni az illető. A pénztárkönyv az Olvasókor bevételeit és kiadásait tartalmazza 1938-1944 között. Az iratokhoz kutatási segédlet nem készült, átlapozással kutathatók. 1. csomó 1. Közgyűlési és választmányi ülések jegyzőkönyvei (füz.) 1938-1944 2. Beiratkozási füzet (füz.) 1938-1944 3. Pénztárkönyv (köt.) 1938-1944 X. 68 A KISKUNHALASI IPAROS ÉS KERESKEDŐ IFJAK EGYLETÉNEK (1934-IG A KISKUNHALASI IPAROS IFJAK ÖNKÉPZŐ EGYESÜLETE) IRATAI 1928-1949 2 kötet + 3 füzet = 0,06 ifin A Kiskunhalasi Iparos Ifjak Önképző Egyesülete 1902. január 12-én alakult alapszabályát a belügyminiszter 1902. február 26-án hagyta jóvá." Elnöke Nagy Kálmán szabómester lett, még ebben az évben tőle Dékáni Árpád gimnáziumi rajztanár vette át az elnökséget. 1903-tól saját székháza volt az egyesületnek. 1902-1928-ig az egyesület működéséről jegyzőkönyv és egyéb iratok hiányában nem tudunk. Az első adatok 1929. január 23-i választmányi ülésről maradtak fenn. Ekkor az elnök Sáfrik Kálmán, alelnök Bor István, háznagy Mucsi Sándor, könyvtáros Szvetnik Antal, ellenőr Gajág János, jegyző Török Imre, számvizsgálók Hetyei Ferenc és Nagy K. Imre voltak. Ezen az ülésen borbizottságot választott a választmány (Mucsi Sándor, Gajág Károly és Egrényi Árpád személyében.) A könyvtár állománya 1929-ben a katalógus szerint 386 kötetből állt. 1930-ban a tagok száma 176 volt. 1934-ben módosították az alapszabályt és az egyesület neve is változott „Kiskunhalasi Iparos és Kereskedő Ifjak Egylete " névre. (A közgyűlés egyhangúan szavazta meg, hogy az egyesület nevében a kereskedő név szerepeljen.) Alapszabály szerinti céljuk volt: „tagjai részére oly központot létesíteni, mely az iparos és kereskedősegédeknek gyülhelyül szolgálván, az összetartás érzetét fejleszteni; felolvasások, társas összejövetelek, dal és zeneestélyek, műkedvelői előadások stb. rendezése könyvtár fönntartása és hírlapok járatása által; szellemi és erkölcsi előrehaladásukat biztosítani; hazafias és vallásos szellemben összetartani, hogy így a hazának és a társadalomnak hasznos polgárai legyenek". Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. Évenként egyszer, legkésőbb február hó végéig rendes közgyűlést tartottak, rendkívülit pedig a felmerült igény szerint. A választmány az egyesület minden olyan ügyét intézte, amely nem tartozott a közgyűlés, vagy a tisztikar egyes tagjainak hatáskörébe. A választmány a tisztikar tagjaiból, 14 rendes és 6 pót választmányi tagból állt. Az egylet tisztviselői: az elnök, az alelnök, a jegyző, a pénztáros, az ellenőr, a háznagy és a könyvtáros voltak. A tisztviselőket a rendes " BKMÖL V. 285 Kiskunhalas város egyesületi alapszabályainak levéltári gyűjteménye, l.d. 3 1 .sz. 43