Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Kulturális népművelő egyesületek

A fond anyagát egy kötet jegyzőkönyv, és néhány irat alkotja. A kötetben közgyűlési és választmányi ülések jegyzőkönyvei 1933-1949-ig vannak időrendben. Az iratok között néhány jegyzőkönyv, leltár, számadás, belépési nyilatkozat, az épület átalakításával kapcsolatos tervrajz és pályázat szerepel. Levelei a régi ház eladásával, az új vételével, az italmérési joggal, az abból adódó büntetéssel foglalkoznak. Pénzügyével kapcsolatban néhány terembérleti irat maradt meg. 1. doboz 1. Közgyűlési és választmányi ülések jegyzőkönyvei (köt.) 1933-1949 2. Alakuló és rendkívüli ülések jegyzőkönyvei 1932-1933 3. Ügy-és pénzkezelési jegyzőkönyvek 1937,1939, 1942 4. Levelezés 1936-1949 + é.n. 5. Belépési nyilatkozatok 1940 6. A református egyházközség kultúrházának átalakítási tervrajzai és iratai 1941 7. Leltárak 1938,1940,1942 8. Számadások 1938-1944 9. Pénzügyi iratok 1939, 1947-1948 X. 67 A TATAHÁZAI IPAROS OLVASÓKÖR IRATAI 1938-1944 1 csomó = 0,03 ifin „Isten áldja a tisztes ipart!" mondattal indította az Iparos Olvasókör 1938. március 13-án tartott alakuló ülés jegyzőkönyvét annak írója. Az 51 tagú közgyűlés díszelnökének Fábián Jánost, elnöknek Sütő Jánost, alelnöknek Varga Nándort, pénztárosnak Varga Pált jegyzőnek Hunyadi Mátét, könyvtárosnak Pintér Gyulát, ellenőrnek Lengyel Jánost és Téglás Jánost, választmányi rendes tagot 6 főt, póttagot 2 főt, a vigalmi bizottságba 5 főt, a számvizsgáló bizottságba pedig 10 főt választottak, a háznagy Lajkó Mihály lett. A tisztikar megválasztása 3 évre szólt. Alapszabály nem maradt meg, ezért az egyesület célját nem sikerült kideríteni. Valószínűleg az akkor általánosan elfogadott elveket tűzhették ki célul (kultúrált művelődés, társas élet előmozdítása olvasás, társalgás által). Helyiségül vásároltak egy házat, melyet a célnak megfelelően átalakítottak és berendeztek. Az olvasókör tagjai rendes és pártoló tagok voltak, tagdíjat fizettek, melyek a költségek fedezésére szolgáltak. A költségek fedezésére szolgált még a műkedvelő előadások bevétele is. Szerveztek kugli-versenyt, valamint a háborús időszakban gyűjtést a hadbavonult iparosok részére. Előfizettek a „Függetlenség" és „Felső-Bácska" c. újságra, melyet a tagok olvashattak az összejöveteleken. Az alapszabályt 268.029/1938. BM rendelettel hagyta jóvá a belügyminiszter. A kör működéséről a megmaradt iratokból mást nem sikerült megtudni. Feloszlatását a 626.924/1948. IV. 3. BM sz. belügyminiszteri rendelet alapján 1166/1949. számon közölte az alispán. A fond anyagát jegyzőkönyvek, beiratkozási füzet és pénztárkönyv alkotja. Az egy kötetnyi jegyzőkönyvben közgyűlési és választmányi ülések jegyzőkönyvei, s a kör életére vonatkozó határozatok olvashatók. A beiratkozási füzetbe saját kezűleg kellett alá42