Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Kulturális népművelő egyesületek

A kör első közgyűlését 1928. április 15-én tartotta. Még ebben az évben rádiót vásárolt a kör tagjai számára, amelynek használatáért a tagoknak 10 fillér pótdíjat kellett fizetni. Az egyesület első elnöke Lekity Kálmán 1930. január 19-ig töltötte be tisztét, többszöri újraválasztást követően. Ekkor Markó Ferenc személyében új elnök került a kör élére. A későbbiekben gyakran változott az elnök személye. A kör működése 1932-1934 között szünetelt. Az újjáalakulás első közgyűlésén, 1934. január 9-én, a köri közgyűlés döntése értelmében a régi Olvasókör, a Katolikus Olvasókör és az Iparos Olvasókör ingóságai a Bajaszentistváni Olvasókör tulajdonába kerültek. Az egyesület rendelkezett könyvtárral, és 1934-től számos napilapot és folyóiratot járatott. 1935-től könyvtárhasználati díjat vezettek be. Ez azt jelentette, hogy a kör tagjainak az értékesebb könyvek használatáért 10 fillért, a kisebbekért 4 fillért kellett fizetni. A kör 1934-től korlátozott italmérési joggal rendelkezett, tekepályáját tartott fenn. (Ez utóbbit a kör 1934. április 5-i közgyűlési határozata értelmében 150 pengőért vásárolták meg a Bajaszentistváni Levente Egyesülettől.) A megszállt területekről kiutasított magyarok számára a kör 1934 decemberében gyűjtést rendezett. 1935 januárjában kosárfonási tanfolyam szervezésére került sor. A kör közgyűlése 1934-től az éves tagdíjat 2,50 pengőben állapította meg. Ezt 1937-ben 4 pengőre emelték, de a szegény sorsú tagok éves tagdíját változatlanul 2,50 pengőben állapították meg. 1943-ban a tagdíj 6 pengő lett. Az egyesületnek 1936 végén 178, 1937 februárjában 205, 1938 januárjában 156 tagja volt. Az 1940. november 3-i közgyűlésen bejelentették, hogy a földművelésügyi miniszter 130.018/1939. és 161.015/1940. számú rendeleteivel 5.000 + 2.000 pengő államsegélyt engedélyezett az egyesület részére Gazdasági Népház céljait is szolgáló köri helyiség vásárlására. Még ezen a közgyűlésen elfogadták a Gazdasági Népház kezelési szabályzatát. Az új intézmény hivatása az volt, hogy a községbeli gazdasági foglalkozású lakosság társadalmi, szellemi, gazdasági és szociális haladásának központja legyen és otthonul szolgáljon minden olyan törekvésnek, amely a fenti célt szolgálja. Ugyanezen közgyűlésen a kör elnöke bejelentette, hogy a Göbl Antal bajai lakos tulajdonát képező, Baja, Szent István király út 104. számú lakóházat 8.000 pengőért megvásárolta, az engedélyezett államsegély és a tagok pénzbeli hozzájárulásának a felhasználásával. 1941-ben új tekepályát építettek. (Erre a célra 2.000 pengő kölcsönt vettek fel a Bajaszentistváni Hitelszövetkezettől.) Az egyesület 1943-1948 között több alkalommal rendezett tekeversenyeket. 1942-ben Kricskovics Lázár, a kör akkori elnöke felvetette, célszerű lenne a kör házában művelődési előadásokat tartatni. Az előadásokat Hargitay Lajos helyi igazgatótanító tartotta a kör helyiségében, a kör tagjai számára. A belügyminiszter a Bajaszentistváni Olvasókör feloszlatását a I. 802/1/1949. IV. 3. BM számú rendeletével mondta ki. 1. doboz 1. Közgyűlési jegyzőkönyvek (köt.) 1928-1949 2. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1944_1948 3. Alapszabály (másolat) 1923 4. Levelezés 1938-1949 5. Gazdasági Népház kezelési szabályzata 1940 6. Egyesületi nyilvántartás 1944 7. Szerződések 1938-1949 8. Tagsági igazolványok 1941-1949 9. Tagsági füzetek I. 1947-1949