Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Egyéb egyesületek
A céhnek két ünnepe volt: Páduai Szent Antal napja (Szent Iván hava - június - 13.) és Páduai Szent Antal testének „általviteli" napja (Böjtclőhava - február - 15.). Ezeken a napokon misét tartattak, amelyen a céh tagjainak részt kellett venni. (A céh tábláját körbe járatták, ezzel hívták össze a céh tagjait.) Ha valaki „vakmerőségből" elmulasztotta a misén való részvételt, büntetése 50 pénz volt. A miséken áldozati pénzt fizettek. (Ha az öreg dékány nem volt jelen, egy forintot fizetett. A szolgadékány pedig ha a távollétre „helyes mentsége" nem volt, 50 pénzt volt köteles adni.) A negyedik artikulus rendelkezett a halottnak adandó végtisztességről. (Ha a céh tagja volt az elhalt 1 font viaszt és 8 szövétneket adott a céh, ha rokon, de a céhnek nem tagja fél font viaszt és 6 szövétneket adott a céh, ha a céh tag szolgája hunyt el 4 szövétneket adtak.) A céhből választott város bírái mentesültek a misén való részvételtől. A céh szőlőjét tartoztak viszont művelni a céhtagok, vagy maguk helyett arra való alkalmas embert küldhettek. Beteg céhtárshoz a dékány 2 személyt küldött ki. (Ha el nem mentek l-l forint büntetést fizettek.) A dékányok tartoztak a beteget gyakorta meglátogatni. Az előírásokat nem teljesítő céhtagoknak 25 pénzt kellett fizetni. Céh tagok közötti vitás ügyekben más céhből hívtak „két öreg értelmes" embert, akik eldöntötték a kérdést. Ha ők sem tudták eldönteni, a város bírái és a Tanács elé vitték az ügyet. Ezen túl - földesúr, vármegye, Szent Szék - már nem apellálhattak a felek. A már befejezett ügyet újra előhozni tilos volt (ellenkező esetben 50 pénzt kellett büntetésül fizetni). Aki céhbeli társa büntetését nem céh tag előtt említette, szintén 50 pénz büntetést fizetett. A céhből csak indokolt esetben (szándékos emberölés, lopás, paráznaság) zártak ki valakit, és csak indokolt esetben léphetett ki tag, ha ki akart lépni 6 forintot kellett fizetni és utána más céhbe nem léphetett. A céh szabályzatát Kollonits Zsigmond váci püspök 1712. decemberben hagyta jóvá, látta el pecsétjével és kézjegyével. A céh első fődékánya Kósa Gergely volt. 1726-ban még működött a céh, mert Berkes András váci nagyprépost tartott „occastione visitatio"-t (alkalmi látogatást) és jóváhagyta a céh vagyonáról tett kimutatást. A céh további működéséről, megszűnéséről sajnos semmiféle irat nem maradt meg. Kecskemét város iratai ebből az időből elég hiányosak, így itt sem találtunk a céhre vonatkozóan feljegyzést. A társaság valószínűleg II. József 1781. évi rendelete után oszlott fel a többi hasonló vallásos társasággal együtt. A fond csak egyetlen kötetből és egy szál iratból áll, előbbiben az artikulusok találhatók, valamint alakuláskor a céh tagok neve, utóbbi a céh vagyonáról szóló feljegyzés. A szabályokat magyar nyelven fogalmazták. 1. doboz 1. A céh szabályai (köt.) 1712 2. Jegyzék a céh vagyonáról 1726 X. 287 A KECSKEMÉTI SZENT JÓZSEF TÁRSASÁG IRATAI 1723-1724 1 dosszié = 0,03 ifm 1723-ban a kecskeméti Szent Miklós templomban - Bede Mihály gondnoksága alatt - 4 kisebb oltárt emeltek, egyiket Szent József tiszteletére és dicsőségére. Ezen oltárhoz, annak „gyarapítására, felmagasztalására és gondviselésére" társaságba tömörültek a
