Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

kémét", „Kecskeméti Újság", „Magyar Nemzet". Kikötötték, hogy más vallású nem lehet az egylet tagja. 1947 tavaszán már a 65 alapító tag és 500 régi tag mellett 300 új tagja is volt az egyletnek. Az 1947. május 4-i rendes közgyűlésen is elfogadták alapelvként, hogy a politikát kizárják az egylet életéből, csak lelki és szellemi célokat tartanak szem előtt. Foglalkoztak a Mária városi templom építésének támogatásával is, évi 200 forintot ítéltek meg e célra. Kulturális előadásokat, vallási összejöveteleket tartottak, kugliversenyeket rendeztek. 1948-ban bekapcsolódtak az 1848-as centenárium megünneplésébe. 1949 elején a város polgármestere felhívta az elnökséget, hogy az egylet tisztikaráról és választmányáról személyi adatokat is feltüntető kimutatást készítsen és terjessze be az alapszabályt. A Belügyminisztérium szerint az alapszabály szövege elavult volt, módosítani kellett. Rendkívüli közgyűlést hívtak össze az alapszabály módosítása és a Belügyminisztérium utasítása szerinti demokratikus vezetőség választása céljából. (Ekkor több munkás és kisbirtokos is bekerült a választmányba.) Az alapszabály az egylet céljának megfogalmazásában változatlanul kitartott a vallási elkötelezettség és a politikamentesség mellett. Az egyesületet azonban országos politikai érdekek és események hatására 1949 őszén feloszlatta a Belügyminisztérium „Az egyesület feloszlatását belügyminiszter úr azzal indokolta, hogy az egyesület alapszabályát a demokratikus szellemnek megfelelően nem módosította, ezért az egyesületet a 77.000/1922. BM sz. illetve a 181.000/1937. BM sz. rendelet értelmében fel kellett oszlatnia". Az iratok levéltárba adására kötelezték az egyletet, a vagyonának felkutatásával a magyar államrendőrség kecskeméti kapitányságát bízták meg. Az egylet iratai 1949. november 29-én kerültek be a Kecskeméti Levéltárba. A fond anyagán belül a választmányi és közgyűlési jegyzőkönyveket időrendben hagytuk. Vezetőségi értekezleteket is tartottak, ezek tisztázatlan példányai az iktatott iratok között találhatók. Az iratokat 1946-tól folyamatos sorszámmal iktatták egészen 1949-ig. Ebben a rendben maradtak, mert az iktatófüzet is erre alapul. Az egylet könyveit sorszám szerint tartották nyilván. Külön regiszteres naplóba vezették be a tagok által kikölcsönzött köteteket. Külön kötetekben tartották nyilván az alapító, a rendes és a pártoló tagokat. A tagnyilvántartóban feltüntetették a tag nevét, foglalkozását, lakását, mióta tag, - az életkor és a családi állapot rovatokat nem mindig töltötték ki - a tagdíj befizetés dátumát, valamint az összeget is bejegyezték. A tagdíj nyilvántartó mellett külön tagdíj befizetési pénztárnaplót is vezettek. Az egylet pénzügyi iratai, pénztárnaplókból, bevételi és kiadási bizonylatokból, valamint a kártya- és kuglijátékból befolyó díjak nyilvántartási, pénztári füzeteiből állnak. 1.doboz 1. Közgyűlési és választmányi ülések jegyzőkönyvei 1946-1949 2. Iktatott iratok 1946-1949 3. Iktató füzet 1945-1949 4. Könyv nyilvántartó (füz.) é.n. 5. Kiadott könyvek jegyzéke (köt.) 1947-1949 2. kötet Alapító tagok névjegyzéke 1946-1947 3. kötet Rendes tagok névjegyzéke 1947-1949 4. kötet Pártoló tagok névjegyzéke 1947-1949 5. doboz 1. Napló a tagdíjakról (füz.) 1946-1948 2. Pénztárkönyv (köt.) 1946-1947