Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Egyéb egyesületek
des tagból állt) és a tisztviselők (elnök, helyettes elnök, fővadászmester, titkár, ügyész, pénztáros, ellenőr és a választmány által esetleg megbízott vadászmesterek.) A Vadásztársaság működését 1946-ban szüntette meg a belügyminiszter az 525/1945. ME sz. rendelettel kihirdetett fegyverszüneti egyezmény 15. pontjára való hivatkozással, s egyben intézkedett az iratok levéltárba (108/1946. lt.) és a pénzkészletnek városi pénztárba helyezéséről. A Kecskeméti Hubertus Vadásztársaság 1928. április 6-án tartotta alakuló közgyűlését, ahol elfogadták a társaság alapszabályát, melyet a belügyminiszter 199.839/1928. VII. BM számon némi módosítással elfogadott. A közgyűlés megválasztotta elnöknek vitéz Lázár Istvánt, alelnöknek Nagy Mihályt, vadászmesternek vitéz Turi Józsefet, valamint a jegyzőt, pénztárost, és 2 számvizsgáló bizottsági tagot. Céljuk volt: „a vadászatnak szórakoztató, sport és okszerű módon való gyakorlása, a vad óvásáról s vad tenyésztéséről való gondoskodás". 61 A társaságnak tagja lehetett minden feddhetetlen előéletű, nagykorú magyar állampolgár nemre való tekintet nélkül mint rendes tag (a közgyűlés által meghatározott díj fizetése mellett), vagy tiszteletbeli tag (akit a közgyűlés érdemei elismeréséül megválaszt). A tagok számát itt is a bérelt vadásziéiul et nagysága határozta meg. 1931-ben 18 tagja volt a társaságnak. Az egyesület szervei: a közgyűlés, a bizottság (tisztikar és a közgyűlés által 1 évre választott 3 rendes és 2 póttag), a tisztikar (elnök, alelnök, vadászmester, ügyész, pénztáros, ellenőr, jegyző) és a 3 tagú számvizsgáló bizottság. A nemes vadak gondozására, a dúvadak és kártékony állatok pusztítására és a vadászterületek őrzésére vadőröket alkalmaztak. A Kecskeméti Név és Címtár 1943-44-es kötetében a Hubertus Vadásztársaság még az egyesületek között szerepel, ekkor elnöke Várady Gábor, az ügyész dr. Dormány Mihály, pénztáros Wessely Jenő, vadászmester Gál József volt. A vadásztársaság megszűnésének körülményeiről nincsenek adatok. A Kecskeméti Negyedik Számú Vadásztársaság 15 fővel alakult 1929. február 14-én dr. Egry Ferenc elnökletével. A társaság 1929-1941. július 31-ig terjedő időre alakult, joga volt azonban az előírtak betartása mellett feloszlani. A társaságnak legfeljebb 20 rendes és meg nem határozott számú tiszteletbeli tagja lehetett. A felvételi-, tagsági-, vadvédelmi díjat, a lődíjat és a kártérítési összeget a közgyűlés állapította meg. Az egyesület ügyeit a közgyűlés (rendes ülést évente egyszer tartott), a választmány (tisztikar és 4 rendes választmányi tag) és tisztviselői intézték. 1948-ban bejelentési kötelezettségének elmulasztása miatt a belügyminiszter a 7330/1946. ME rendelet alapján 492.333/1946. IV. 3. sz. rendeletével megtagadta az alapszabály láttamozását, s közölte: „az egyesület semmiféle tevékenységet nem fejthet ki". Ezzel a vadásztársaság beszüntette működését. A vadásztársaságok iratai nagyon hiányosan kerültek a levéltárba. A legnagyobb terjedelmű Kecskeméti Vadásztársaság iratanyagát tekintve talán képet kaphatunk a társaságok működéséről. Sajnálatos módon az iktatókönyvhöz kapcsolódó levelek nagy része itt is elkallódott. Kutatási segédletek nem készültek, így az iratok átlapozással kutathatók.
