Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Egyéb egyesületek
X. 264 A CSÁSZÁRTÖLTÉSI LEVENTE EGYLET IRATAI 1940-1941 / kötet = 0,02 ifin A levente egyesületek 1921-ben alakultak. Azok felállítását a testnevelésről szóló 1921: 53. tc, illetve annak vérehajtására kiadott 9000/1924. sz. VKM. utasítás rendelte el. A levente köteles fiatalok kiképzésével a trianoni békeszerződésben eltörölt általános katonai szolgálatot akarták pótolni. A törvény értelmében minden 12. életévét betöltött ifjú 21 éves koráig, ill. amíg katonai szolgálatra be nem vonult, leventeköteles volt. Ennek alapján azokat, akik nem jártak rendszeres testnevelést nyújtó iskolába, levente egyesületekbe szervezték. Kötelezték őket, hogy gyakorlatokon vegyenek részt, elöljáróik iránt engedelmességet tanúsítsanak, különben a szülőket pénzbírsággal, vagy elzárással büntették. A levente mozgalmat az 1939 : 2. t.c. alapján átszervezték: a kiképzést egységesen kiterjesztették az egész ifjúságra. A leány levente törvény megjelenése előtt tagjai lehettek az egyesületnek a lányok is 58 . Egy 1941-ben kelt központi alapszabály szerint „az egyesület célja az, hogy tagjaiból a kötelező levente foglalkozások alatt és az iskolában nyert nevelés kiegészítése útján egységes szellemű és nemzeti érzésű, vallásos és küzdőképes ifjúságot neveljen, tagjaiban a nemzeti, a katonai, a közösségi és a polgári erényeket, valamint a nemzeti öntudatot kifejlessze és megszilárdítsa, az élethivatást és ezen át a nemzet szolgálatának gondolatát tudatosítsa és mindezek által a nemzet harckészségét, szellemi és testi ellenálló képességét gyarapítsa, vagyis gondoskodjék az ifjúság szabadidejének helyes felhasználásáról". Ezt a célt szolgálták a kiképzések, a leventeotthonok, a szervezett programok. Vagyonát a községi alapból juttatott ellátmány, tagdíjak, rendezvények tiszta jövedelme, adományok képezték. Az egyesület éves költségvetést készített, melyet a közgyűlés hagyott jóvá. A tagságot rendes tagok (jelentkező leventeköteles ifjak, tagsági díj fizetése mellett), alapító tagok (akik a megállapított díjat befizették), pártoló tagok (megállapított díj befizetésével), tiszteletbeli tagok (kiket érdemei alapján a közgyűlés megválasztott) alkották. Szervei: a közgyűlés (rendes évente legalább egyszer), a választmány (a tisztikarból és a választmányi tagokból állt), a tisztikar (elnök, titkár, jegyző, pénztáros, ellenőr, gazda, könyvtáros, orvos, ügyész és a szakosztályok vezetői), a számvizsgáló bizottság (ellenőrizte az egyesület pénzkezelését) és a munkabizottság (nagyobb taglétszámú egyesületeknél a szakosztályok munkáját irányította és ellenőrizte, berendezte a leventeotthont). Hazánk területén még folytak a harcok, amikor megjelent a Magyar Közlönyben az 529/1945. ME sz. rendelet a „fasiszta, politikai és katonai szervezetek feloszlatásáról." Ennek értelmében feloszlatták a levente egyesületeket is. A Császártöltési Levente Egyletnek egyetlen kötet anyaga maradt meg, egy tagnévsor, melynek legelején egy töredék jegyzőkönyv található (é.n.), a többi lapon nevek felsorolása, a nevek mellett egy-egy évszám olvasható. így az egyesület működésére vonatkozóan nem sikerült konkrét adatokat találnunk sem ebben az anyagban, sem a szakirodalomban, de a község anyagában sem. 1. kötet Tagnévsor 1940-1941 Felhasznált irodalom: Magyar történelmi fogalomtár; II. köt. 12. 206
