Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Egyéb egyesületek
A KISKUNFÉLEGYHÁZI TESTEDZŐK KÖRÉNEK IRATAI 1923-1950 1 doboz = 0,10 ifm Kiskunfélegyházán első ízben 1910 augusztusában alakult meg a Kiskunfélegyházi Testgyakorlók Köre, az alapító tagok száma 40 fő volt. Az egyesület célja „a sportok különböző nemeinek üzése és a testületi szellem ápolása" volt. Az alábbi szakosztályokat kívánta működtetni: vívó, birkózó, turista, futball, svédtorna. Elsőként a labdarúgó és a birkózó szakosztály indult be. A háborús években egy-két barátságos labdarúgómérkőzést leszámítva a sportélet szinte megszűnt a városban. A Kiskunfélegyházi Testgyakorlók Köre is megszüntette működését. 1920-ban a Kiskunfélegyházi Testgyakorlók Köre újra megalakult, a Függetlenségi Népkör Sportosztálya is létrejött. 1923-ban egyesültek Kiskunfélegyházi Testgyakorlók Köre néven. Az egyesület pecsétje: ovális alakban körirat: Kiskunfélegyházi Testgyakorlók Köre 1923. Középen jelmondat: Ép testben ép lélek. Jelvényük is volt, zöld-fehér zománcozott. Fő szakosztályuk a labdarúgó szakosztály volt. 1932-től az egyesület neve Kiskunfélegyházi Testedzők Köre. 1939-től csak labdarúgó szakosztály működött. AII. világháború után, 1945 tavaszán először a Kiskunfélegyházi Testedzők Köre és a Vasas labdarúgói, jelentek meg a pályán". A szurkolók, a vezetőség és a rendőrség segítségével az elhurcolt felszereléseket felkutatták és begyűjtötték. 1945 közepén már labdarúgó és atlétikai szakosztálya is volt az egyesületnek. Az év végére pedig a labdarúgás és atlétika mellett a bokszolás, birkózás, tenisz is beindult. 1946-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól pályaépítésre kértek és kaptak segélyt. 1947-ben az egyesületek neve megváltozott a KTK neve Kiskunfélegyházi Munkás Testedző Kör (KMTK) lett. (A Kiskunfélegyházi Testedzők Köre nem szűnt meg, még napjainkban is működik labdarúgó szakosztálya, de az iratanyag csak 1950-ig található a levéltárban.) Az egyesület iratanyaga 1982-ben került a levéltár őrizetébe Fekete János helytörténész gyűjtötte és hozta be. A fond anyagát tárgyi tételekbe rendeztük. A levelezés főként a labdarúgó mérkőzések megrendezésére vonatkozó iratokat tartalmazza, de megtalálhatók benne az edzői állásra szóló pályázatok, fegyelmi ügyek, és az egyesület vezetőségére vonatkozó iratok is. A kimenő leveleket beiktatták, de a bejövöt nem, nincsenek iktatókönyvek. Az „iktatókönyv" feliratú füzet nem iktató, hanem pénztárkönyv 1945-1948. évekre. A kötet végébe a mérkőzések eredményeit vezették be. Az alapszabály az egyesület működésére vonatkozó kérdéseket szabályozza jogilag. A fond anyagába tartozik ezen túl 2 db játékos igazolvány is, valamint egy Olimpiai Zsebkönyv és egy Toma Művezetői Vezérfonal című könyv az edzők számára. A Magyar Labdarúgó Szövetség Hivatalos Közlönye a labdarúgó mérkőzések sorsolását tartalmazza, amelyet mindig megküldték az egyesületnek. Az iratanyag áüapozással kutatható. 1. doboz 1. Alapszabály 1923 2. Levelezés 1932-1950 3. Játékos igazolvány 1942 4. Pénztárkönyv (füz.) 1945-1948 5. Olimpiai zsebkönyv 1948 6. Toma Művezetői Vezérfonal 1931 7. A Magyar Labdarúgó Szövetség ,.Hivatalos Közlönye" 1932-1950
