Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Egyéb egyesületek
gük fő iránya társas összejövetelek, beszélgetések, vacsorák szervezése. Ennek formai kerete a névnapok megünneplése volt. Névnapok alkalmával az ünnepelt tagok a névnap esedékességének havában egyenként 10-10 pengő megváltási összeget fizettek be egy külön alapba, melyből az ünnepségek költségét fedezték. Két „borgazdát" választottak a pénzalappal kapcsolatos teendők ellátására. Később a tagfelvételt is a névnapi vacsora előtt fél órával tartották, hogy a közgyűlés határozatképes legyen. Megemlékeztek a nemzeti ünnepekről, adományt juttattak iskolás gyerekek részére. A társaság beiratkozott a Fővárosi- és Egyetemi Könyvtárba, innen kölcsönözték le a könyveket. Előfizettek ugyanakkor a Búvár, Magyar Szemle, Magyar Kultúra, Közgazdasági Szemle, Magazin c. lapokra. Kezdetben a Molnár-féle vendéglőben béreltek egyesületi helyiséget, 1937től Sánta László házának helyiségeit (2 szoba, konyha, pince) bérelték. 1938-ban pedig megvásárolták az ún. Weiner-féle házat. 1939-ben dr. Bedő István háznagy lemondott, helyette Szendrey Zsigmondot választották meg, jegyzőként pedig Csáky Györgyöt. Az Ujkécskei Véndiákok Társasága bevételeit a tagdíjak (1939-től 12 pengő, 1944től 24 pengő), a névnapi borpénzek, a bor eladásából befolyt jövedelem, a pinkapénz (tekejáték díj), sakk és kártyajátékért szedett díj képezték. Kiadásaik között szerepeltek: a borkimérő jutaléka, a borfogyasztási adó és borilleték, a házadó, a biztosításdíj, áramdíj, OTI-járulék, a házvásárlásra felvett kölcsön törlesztési díja. (1938-ban a társaság bevétele 5.546 pengő volt, kiadása pedig 5.064 pengő.) 1940-ben 49 tagja volt a társaságnak. (1938 végén egy tag a „legteljesebb jobboldaliságnak megfelelő politika hiánya miatt" lépett ki az egyesületből. A választmány azonban határozott volt, arra hivatkoztak, hogy az alapszabályok megtiltják a politikai pártkörként való szereplést.) 1944-ben a katonai és harctéri szolgálatot teljesítő, az elköltözött és kilépett tagokat levonva 38 tagja volt a társaságnak. A tagdíjat felemelték 24 pengőre. 1944 végétől 1946 elejéig szünetelt az egyesület működése. A háború után 1946. január 16-án tartották az első közgyűlést, melyen kinyilvánították az egyesület működésének folytatását, mivel nem tudtak olyan törvényről, mely tiltotta volna a társaság működését. A háznagy Rózsa László, a jegyző Jekő István lett, a tagdíjat 5.000 adópengőben állapították meg. (1947-től a tagdíj 3 forint.) Az 1948. január 22-én tartott rendkívüli közgyűlésén felolvasták a belügyminiszter feloszlatásról szóló határozatát, ezzel a társaság működése megszűnt. A levéltárba az egyesület 1934-től 1948-ig vezetett jegyzőkönyve került be, ez képezi a fond anyagát. A rendes évi közgyűlések jegyzőkönyvein kívül ebbe vezették be a választmányi ülések jegyzőkönyveit is. Mutató nem készült a jegyzőkönyvhöz, így csak átlapozással kutatható. 1. kötet Közgyűlési és választmányi ülések jegyzőkönyvei 1934-1948
