Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

X. 234 A KISKUNHALASI KASZINÓ EGYLET IRATAI 1862-1886 1 csomó = 0,02 ifm A „Kiskunhalasi Casino Egylet" alakuló gyűlését 1862. december 28-án tartotta.

40 Az egylet alapszabály szerinti célja: „a müveit társasélet előmozdítása" volt. 1 A kaszinó tagja lehetett „minden felnőtt, becsületes jellemű, társadalmilag kifogástalan müveit férfi". A tagokat négy kategóriába sorolták: dísztagok, alapító, rendes és ideiglenes tagok. Alapító tag az lehetett, aki egyszer és mindenkorra egy összegben legalább 100 forint alapítványt tett, mely összeget a kaszinó tőkéjéhez csatoltak. A rendes tagok felvételük alkalmával 4 forint beíratási díjat fizettek, és éves tagdíjat. A kaszinó ügyeit a közgyűlés, a választmány és a tisztikar intézte. A tisztikar tagjai: elnök, másodelnök, ügyész, háznagy, jegyző, pénztárnok, könyvtárnok. A számvizsgáló bizottság 3 tagból állt. Az alakuló ülésen a következő tisztviselőket választották meg: elnöknek Zseni Józsefet, pénztárnoknak Darvas Gábort, könyvtárnoknak Szuper Lajost és Gaál Lajost, jegyzőnek Péter Dénest, rajtuk kívül öt bizottmányi tagot választottak. Sajnos csak jegyzőkönyvtöredékek, illetve kivonatok maradtak meg az 1864 utáni időszakból. A levelezésből derül ki, hogy az 1866-ban megválasztott Polányi József elnök lemondott, és az 1866. december 16-i közgyűlésen Szekér Józsefet választották elnöknek. 1867. január 20-án Tóth János lett az elnök. Az egylet történéseit 1873-tól 1886-ig az elnöki jelentésekből követhetjük nyomon. (Ekkor az elnök Vári Szabó István.) 1866-ban az egyesület könyvtára 716 kötetből és 64 füzetből állt, ebből szépirodalmi mü 534, különböző tudományos mü 182 kötet, a folyóirat állomány 64 füzet volt. Az egyesület vagyona ebben az időszakban: 10 db aranyozott rámájú nagy, és 34 kisebb kép, 6 db díván, 11 asztal, 42 szék, 2 db szekrény, biliárdasztal tartozékokkal, hogy csak a nagyobb értékeket említsük. A kaszinó a városháza emeletén a tanácsteremben működött, csak 1897-ben költöztek saját székházba.

42 A kaszinó 1886-1939 közötti működéséről nincsenek ismereteink, valószínű egy ideig szünetelt működése. 1939. december 17-én rendkívüli közgyűlésen Farkas Eleket választották elnöknek, a jegyző Sütő József lett. A rendkívüli közgyűlésen megjelent tagok száma 63 fő volt. Kimondták, hogy az egyesület folytatója lett az 1863 óta fennálló Halasi Kaszinónak. Módosított alapszabályát a belügyminiszter a 243.646/1941. Vll-a sz. hagyta jóvá.

43 A legfontosabb változás a taggá válás kritériumában figyelhető meg. „A kaszinó tagja lehet minden felnőtt, becsületes jellemű, társadalmilag kifogástalan, müveit, nem zsidó magyar állampolgár férfi. Nem vehető fel a kaszinó tagjául az, akit valamely egyesületből tiltott szerencsejáték játszása miatt kizártak." A szakirodalom szerint korábban is működhetett, mert 1853. július 2-án a Casino Egylet töröltette a Hodossy Sándor és nejére betáblázott követelését. NAGY SZEDER István, 1936. Az egylet korábbi működéséről és megszűnéséről ezideig ismeretünk nincs. Az egylet alapszabálya a BKMÖL V. 285 fondban található. 1. d. 1. sz. NAGY SZEDER István, i.m. 76. A BKMÖL V. 274/b 12796/1941. szám alatt található irat a módosított alapszabályt és a hozzá kapcsolódó iratokat tartalmazza.