Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

sított) tagok voltak. A kaszinó ügyeit a választmány (elnök, alelnök, titkár, háznagy, pénztárnok, könyvtárnok és 12 választmányi tag) intézte. 1941-ben 1 elnök, 2 alelnök, igazgató, titkár, háznagy, 2 jegyző, pénztárnok, könyvtáros, ellenőr, 20 rendes és 6 póttag, 3 tagú számvizsgáló bizottság alkotta a választmányt. A közgyűlés minden év januárjában rendes, 10 rendes tag írásbeli kérelmére rendkívüli ülést tartott. 1905-ben a kaszinóba beolvadt - a kereskedelemügyi miniszter 40.717./1905. VH-a BM sz. alatti jóváhagyásával, vagyonának átvételével - az 1855-ben alakult Kecskeméti Kereskedői Testület, mely már 1904-ben egyesült az 1881-ben alakult Kecskeméti Kiskereskedők Ipartársulatával. A kaszinó első világháború alatti működéséről nem sokat tudunk, mivel sem közgyűlési, sem választmányi ülési jegyzőkönyvei, sem levelezése nem maradt ezen időszakból. Annyit tudunk, hogy nagytermét a város kérelmére 1920 elején rövid időre átengedte a Keresztény Szocialista Szakszervezetnek, s hogy könyvtára - a helyiség elfoglalás miatt - közel 3 esztendeig zárva volt. A második világháború alatt az egyesület működése nem szünetelt, de szűkebb keretek között tartották összejöveteleiket. A kaszinó megszűnéséről Kecskemét polgármestere az alábbiak szerint rendelkezett: „A Belügyminiszter úr 491.125/1948. IV. 3. sz. rendeletével elrendelte, a Kecskeméti Kereskedői Kaszinó egyesületnek az egyesületi nyilvántartásból törlését, mert a 20.165/1945. BM sz. rendelet végrehajtása során megállapítást nyert, hogy ezt az egyesületet a belügyminiszter az 1940-es években feloszlatta." Iratai 204/1948. lt. számon kerültek a kecskeméti levéltárba. A fond anyagának rendezése során sorozatokat alakítottunk ki. Az első sorozatba a Kereskedői Kaszinó iratai kerültek, a második sorozatba a Kaszinóba beolvadt Kereskedői Testület iratai, a harmadikba pedig a szintén beolvadt Kiskereskedők Ipartársulatának iratai. A Kereskedői Kaszinó jegyzőkönyvei (közgyűlési, választmányi, választási-, szavazatszedő bizottsági) csak 1922-1935 között vannak kötetben, az ez előtti és utána következő évekét nem kötötték be. A leveleket mivel nem lettek mind iktatószámmal ellátva, s nem is vezették be mindet az iktatókönyvbe, időrendbe rendeztük. Pénztári irataiból kitűnik, hogy a kaszinó bevételét a tagdíjak, teremhasználati díjak, tőkepénzek kamata, rendezvények bevételei jelentették, kiadásai között bérleti díj, telefon, újság előfizetés, könyv és írószerek vásárlása, biztosítási díj, terem berendezései, segélyezések, alapítványi díj (1893-ben Virányi Ignác, a kaszinó alapító tagja és szellemi életének felvirágoztatója emlékére alapították) szerepel. A Kereskedői Testület irataiból egy tagfelvételi könyv és egy 1873-as leltár maradt fenn. A Kiskereskedők Ipartársulata irataiból szintén igen kis mennyiség került a kaszinó irataihoz. Ez utóbbi néhány jegyzőkönyvből nem kísérhető figyelemmel a társulat működése, így nem alakítottunk ki állagot, hanem sorozatként szerepeltettük. Az iratokhoz kutatási segédlet nem készült, átlapozással kutathatók.