Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

X. 233 A KECSKEMÉTI KERESKEDŐI KASZINÓ IRATAI 1855-1943 6 doboz + 13 kötet = 1,09 ifm A kaszinó ideiglenes alakuló ülését 1880. március 12-én tartotta, ahol a közgyűlés időpontját 14-ére tűzték ki. Alapszabály tervezetét az 1882. május 10-én tartott közgyűlés fogadta el, a belügyminiszter július 22-én 40.569/1882. BM sz. leiratával hagyta jóvá. így első rendes közgyűlését október 7-én tartotta, melyen megválasztották az első tisztviselői kart (elnök Fischer Miksa, alelnök Vári Ede, titkár Hoskó József, pénztárnok Vitéz Géza, háznagy Spieler László) és 12 választmányi tagot. Az alakulás évében a tagok száma még csak 70 fő volt, de a következő év decemberében 100-nál több tagot számláltak. A tagokon kívül több száz vendég látogatta az egyesület termeit. (A tagok száma 1922-ben 314, 1935-ben 248, 1941-ben 256 fő.) A magánjellegű Kereskedői Csarnok által bérelt helyiséget - Római Katolikus Egyházközség bérházában (Dimó-féle ház) - kibővítették, saját bútoraikkal rendezték be. 1884-ben már kényelmes társalgó-, olvasóteremmel, könyvtárszobával, előszobával, konyha és pince helyiségekkel rendelkeztek. 1895-ben a Római Katolikus Egyház Kossuth téren épülő palotájában bérelt új helyiségek bútorzatának költségeire részjegyeket bocsátottak ki. Az egyesület a következőket tartotta feladatának: - kereskedelmi érdekek előmozdítása - piacokon visszaélések megszüntetése - vasúti áruszállítás szervezése - helyi érdekeknek megfelelő menetrendek alakítása - hazafias és jótékony célok támogatása, társas élet emelése - jövedelmi adó megállapításában közreműködés a hatósággal. Kezdetben 3 évenként, 1895-től 6 évenként alakult újjá, 1918-ban bizonytalan időre alakult a kaszinó. (Ekkor javasolták nevének „Kecskeméti Kereskedők Egyesületé"-re történő változtatását, de ezt nem fogadta el a közgyűlés.) Pecsétje közepén szárnyas „Mercur" látható. A kaszinó kereskedelmi dolgokban irányt adó szerepet játszott. Aktívan részt vett egyéb, a kereskedők érdekeit képviselő egyesületekben is, pl. az 1904-ben alakult OMKE kerületi elnöke s egyben az országos központi választmány tagja a kecskeméti kaszinó akkori elnöke Brachfeld Vilmos, alelnöke Fischpán Mór és választmányi tagja Fuchs Samu. Az 1895-ös alapszabály így határozta meg az egyesület célját: „Központ létesítése a helyi kereskedelmi forgalom és ipar számára, általában a kereskedés és ipar emelése, élénkítése a kereskedelem és ez által az egyes kereskedők érdekeinek a lehetőséghez képest megóvása, müveit társalgás, az illem és törvény szabályaival megférő, a szív és lélek nemesbítésére czélzó élvek és szórakozások megszerzése, az emberiségi és hazafiúi czéloknak a társadalmi téren erkölcsi és ha lehet anyagi támogatás általi hivatásszerű eszközlése, a politikai és vallási fejtegetések teljes kizárásával."

39 Tagjai feddhetetlen jellemű önálló férfiak lehettek. A tagság összetétele: tiszteletbeli-, rendes-, ideiglenes (nem kecskeméti lakos, havi jeggyel, tagsági jogokat nem gyakorló, csak a helyiségeket használó), szabadjeggyel felruházott (csak az olvasó helyiség látogatására jogoBKMÖL IV. 1939 96. sz.