Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

nem az egylet választmánya, hanem a szolgabíró elnöklete alatt, a megyehatóság által kinevezett választmány vette fel. Horváth Mihály megyefőnök közbenjárására 1852 őszén újra megnyílt a kaszinó 100 taggal, Fórián György elnökletével. 1861-ben a kaszinó működése szabadabb irányt vett, attól kezdve jótékonyan vett részt a város és társadalma fejlődésében, törekedett a nemes ízlés és a müveit társadalom egyesítésére. Jótékony adományokkal, alapítványokkal, a középiskolák ifjúsága részére pályadíjak kitűzésével töltötte be feladatát. Termeit megnyitotta a különböző egyletek rendezvényeinek, társadalmi és irodalmi ünnepélyek céljára is. Itt fogadták a városba érkező József főherceget, Jókait, gróf Zichy Gézát, báró Podmaniczky Frigyest stb. Fórián György elnök működése alatt a fiatalság került a kaszinó élére, fellendült a kaszinói élet, a könyvtár iránti érdeklődés, gyarapodott tagjainak a száma. Következő elnöke idején a tagsági díj leszállítása miatt a tagok száma meghaladta a kétszázat. Az elnök mellé igazgatót választottak, az igazgatóság rendszeresítette a havonkénti összejöveteleket. 1881-ben - az 50 éves évfordulón - 272 taggal rendelkeztek. A kaszinónak tagja lehetett minden feddhetetlen jellemű, kellő műveltséggel bíró önálló férfi. Ezek a tagok tiszteletbeli (érdemei figyelembe vételével a közgyűlés által választott), rendes tagok (éves díj fizetése mellett, két tag ajánlatára a választmány által felvett), valamint havi résztvevő tagok (Kecskeméten egy évig sem tartózkodók, havonkénti díjfizetés mellett) voltak. Ügyeit a közgyűlés (rendes ülést évente egyszer tartott, rendkívülit 30 rendes tag indítványára), és a választmány (az elnök vagy alelnök vezetése alatt az igazgató, jegyző, tiszti ügyész, könyvtárnok, pénztárnokon kívül legalább 12 rendes és 4 póttagból állt, 120 tagon felül még minden 10 tagra választható volt 1 választmányi tag) intézte. 1946-ban az 525/1945. ME sz. rendelettel kihirdetett fegyverszüneti egyezmény 15. pontjára hivatkozással az 529/1945. ME sz. és a 7330/1946. ME sz. rendeletekben foglalt jogainál fogva a belügyminiszter feloszlatta a kaszinót, és elrendelte az iratok levéltárba, a pénzkészlet városi pénztárba helyezését. A levéltárba 133/1946. lt. számon kerültek be az iratok. A fond anyagát alapszabályok, 1832. évről készült számadás és néhány irat képezi. Az iratokat 3 tételszám alá csoportosítottuk. Alapszabályok találhatók még a levéltár IV. 1939 Kecskemét városi egyesületek alapszabályainak gyűjteménye c. fond 93. tételszáma alatt. A számadásból kitűnik, hogy bevételt a tagdíj és a bormérés jelentett a kaszinó számára, kiadásai között könyvek vásárlása, újság előfizetés, helyiség bérleti díja, pecsétnyomó-, papír-, tinta-, bor-, gyertyavásárlás stb. szerepeltek. A vegyes iratok között tagnévsor, levél, jegyzőkönyvi kivonat, táncrend, felhívás, meghívók találhatók. 1. doboz 1. Alapszabályok 1853-1911 2. Számadáskönyv (füz.) 1832 3. Vegyes iratok 1830-1852