Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

14. kötet Pénztárkönyv 1887-1910 15. doboz 1. Pénztárnoki ellenőrségi nyilvántartás (köt.) 1840 2. Pénzszedői ellenőrségi nyilvántartások (7 köt.) 1840 3. Kölcsönzött pénz nyilvántartása (köt.) 1842 4. Ua. (köt.) 1872 16. kötet Pénztári mel lékletek 1840-1915 d) Sándor Ferenc nevéről elnevezett Temetési Egyesület iratai 1839-1849 1 doboz = 0,17 ifm 1. doboz 1. Díjfizetési könyvecskék 1839-1849 2. Ua. 1842-1849 3. Ua. 1840-1849 X. 225 KISKUNHALASI TEMETKEZÉSI EGYESÜLETEK IRATAI 1843-1875 2 doboz = 0,45 ifm A gyűjteményes fond anyagát két egylet iratai alkotják. A „Sipos (Fejszés) féle Temetkezési Segéd Egyesület" valószínűleg 1843-ban alakult. Jegyzőkönyve azonban csak az 1845-ös évtől maradt meg. Ennek tanúsága szerint 1845-ben az egyesület elnöke Sipos Sándor, pénztárnoka Fejszés János volt. Ebben az évben 90 váltóforintot fizettek az elhalálozott tagok temetéséhez. Idegenek beíratásakor kikötötték, hogy temetésükkor 40 forintot fizet az egyesület. 1848. január l-jén az egyesületnek 700 tagja volt. A temetési egyletbe való belépéskor pappal kellett igazoltatni, hogy az illető 60 éves kor alatt van, de legfeljebb 61 éves. 1850-ben gondok lehettek az egylet szervezése körül, mert úgymond „bal vélekedés" miatt pangott az egyleti élet, csökkent a tagok száma. Mindkét felekezet (katolikus, református) lelkészeit felkérték, hogy a szószékekről szólítsák fel a lakosságot az egyesület támogatására. Mivel a tagok száma ezek után is fogyott (230 fő lett), kimondták a társaság feloszlatását. 1850. június 2-án tartották az utolsó gyűlést Vég István házánál, ezen a szegényebb sorsú tagok adósságainak megfizetésére rövid haladékot adtak. A másik „Tőkét Alapító Temetkezési Egyesület" alakuló ülését 1846. február 26-án tartotta. A köznyelv a pénztárosról „Gózon-féle társulat"-nak nevezte el. Megmaradt alapszabálya szerint fő célja; „a temetkezés könnyebbítése, s ezáltal különösen a szegényebb sorsúak - ennek hiánya miatt - az elválás keserű napjaiban kétszereződni szokott mély fájdalmaik enyhítése". Az alapszabály szerint az egyesület 1000 közösen adakozó rendes tagból áll. Ezt a meghatározott számot „semmi szín alatt nem lehet, nem szabad szaporítani". Az előfizető tagok száma 30 lehet, kiket a megüresedett taghelyekre fognak