Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Politikai célú társulások

X. 3 KÖZSÉGI MOVE (MAGYAR ORSZÁGOS VÉDERŐ EGYESÜLET) IRATOK GYŰJTEMÉNYE 1936-1941 1 doboz = 0,06 ifin A MOVE (Magyar Országos Véderő Egyesület) keresztény, nemzeti és fajvédő alapon álló társadalmi, sport- és kultúregyesület volt. Elődje a „Tényleges Tisztek, Tisztviselők, Rangosztályba Nem Sorozott Havidijasok és Továbbszolgáló Altisztek Szövetsége" néven az első világháború után 1918. november 15-én alakult. 1919. január 19-én tartott közgyűlésén vette fel a MOVE nevet. Akkori elnöke Gömbös Gyula vezérkari százados volt. Jelmondata: „Becsülettel a Hazáért!" Célul tűzték ki „a nemzetnevelés és nemzetvédelem; a nemzet erőinek kifejtése érdekében a magyarok lelki és testi képességeit növelni, gyarapítani, e cél érdekében a magyar ifjúságot - férfiakat és nőket - fennhatósága alatt álló társadalmi és sportszervezetekbe tömöríteni, e szervezeteket céljaik eléréséhez szükséges eszközökhöz segíteni". Intéző szervei: - országos közgyűlés, mint küldött közgyűlés - országos intézőbizottság - országos számvizsgáló bizottság - országos elnökség és tisztikar - bizottságok, szakosztályok, ligák. Szervezeti alakulatai: - kerületi elnöki tanács - kerületi elnökség - kerületi felügyelők - vármegyei elnöki tanács és elnökség - vármegyei felügyelő - főcsoportok (olyan községekben, városokban, ahol a tagok létszáma legalább 300 fő) - csoportok (a tagok létszáma legalább 20, de nem éri el a 300 főt) A szervezeti alakulatok nem különálló jogi személyek voltak, hanem mindenben az országos elnökség közvetlen vagy közvetett irányítása alatt álltak. 1919. február 22-én a Berinkey-kormány feloszlatta az egyesületet, a MOVE azonban nem szüntette be működését, 1924-ben már 30 egyesület tartozott az országos szervezetbe. 1938-ban mint társadalmi, sport- és kultúregyesülés - a nem államilag szervezett intézmények között - újból egyike lett a legnagyobbaknak az országban. Ekkor 300-nál több egyesületet számlált. Német és angol példára a magyar sport fejlesztése céljából sportosztályokat, egyesületeket, sportpályákat hozott létre, sportfelszereléseket adományozott. A sport minden ágával foglalkozott. Labdarúgásban, lövészetben, repülésben külön ligák irányították működésüket. Versenyeket szerveztek.