Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Egyéb egyesületek
közgyűlés („rendes" ülés minden naptári év első negyedében volt), választmány (a tisztikarból és a közgyűlés által 3 évre választott 15 rendes és 5 póttagból állt), a számvizsgáló bizottság (a közgyűlés által 1 évre választott 3 tagból és 2 póttagból állt) és a tisztikar (elnök, ügyvezető elnök, alelnök, titkár vagy jegyző, pénztáros, ellenőr). Az egyesületet az 5.635-228/1. 1950. IV. 3. BM számú rendelettel szüntették meg. Az alapszabály, valamint a tisztikar és a választmány tagjainak részletes névsora megtalálható a BKMÖL IV. 1939 fond 207. tétele alatt. A feloszlatott egyesület megmaradt iratanyaga 1950. július 3-án került a levéltárba. Ez állt 1 db főkönyvből és kevés szálas iratból (főkönyvi lapok és 1 db zárszámadás). 1946. évi zárszámadásából látható, hogy az egyesület bevételét a járulékok, kölcsönök visszafizetése, a kölcsönök kamata és a várostól kapott segély jelentette. Kiadásai között a halálozási járulék, kölcsön, tiszteletdíj, jutalékok, vegyes kiadások (feltehetően a működéshez szükséges díjak, mint pl. fűtés, világítás stb.) szerepeltek. 1946-ban az egyesület tiszta vagyona 3569,40 forint volt. Megmaradt még az egyesület pecsétnyomója, melynek közepéből a város címre hiányzik. 1. csomó 1. Főkönyv (köt.) 1938-1947 2. Főkönyvi lapok 1946-1948 3. Zárszámadás 1946 4. Pecsétnyomó (1 db) 1920 X. 221 KECSKEMÉTI TEMETKEZÉSI EGYLETEK IRATAINAK GYŰJTEMÉNYE 1836-1922 10 doboz +11 kötet + 1 csomó = 1,90 ifin Kecskeméten a 19. század 30-as éveiben 6 temetési egyesület kezdte meg működését. 1849 után 4 egylet fizetésképtelenség miatt megszűnt, 1852-ben már csak kettő működött: A Temetési Segéd-Egyesület és az Öröklő és Tőkét Alapító Temetkezési Egyesület. Az Első Kecskeméti Temetési Segéd-Egyesület (a Wiszt-féle, Wiszt János egyesületi pénztárnok után) 1836. szeptember 22-én alakult a pesti Temetési Egyesület (1834) mintájára, annak alapszabályát figyelembe véve alakítva ki a maga szabályzatát. Az egyesület 640 főben maximálta tagjainak számát. Valláskülönbség nélkül 12 esztendős kortól 50 esztendős korig bárki lehetett tag. A tagok felvételkor 1 pengő forintot fizettek be az egylet pénztárába. Közgyűlést nem tartottak, alapszabályuk 5. pontja szerint: „...ezen Egyesületnek soha és semmi szín alatt általános gyűlést tartani nem lészen szabad". Az egyletet 8 tagból álló „Biztosság" irányította. Egyesületi tag elhalálozásakor 100 pengő forintot adtak a temetésre: „...az Egyesület nem kíván egyebet, csakhogy mindenik tag sorsához képest illendően takaríttassék el". Az egyesület tagjai egy-egy tag elhalálozásakor fejenként 10 krajcárt fizettek be. Aki ezt a kötelezettséget nem teljesítette, törölték a tagok sorából. A Biztosság és ezen felül a pénztárnok évente egyszer a városi tanácstól kirendelt szenátor előtt adott számot 146
