Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Egyéb egyesületek
évre, szótöbbséggel, titkos szavazással választotta. Az egyesület feloszlatására csak akkor kerülhetett sor, ha a tagok száma 600 fő alá csökkenne. A belügyminiszter 130.357/1906. BM szám alatt láttamozta ezt az alapszabályt. 1911-től az egyesület már új elnökkel működött Czérnay Imre személyében. A tagok száma 600-1200 fő között mozgott. A felvételi díj egységesen mindenkinek 2 korona volt. Az egyesületi tag ekkor minden elhunyt után 20 fillér pótdíjat tartozott fizetni. A kölcsönzés változatlan módon folyt, de a kölcsön után már nem kellett kamatot fizetni. A temetkezési járulékból azonban az elhunyt kölcsönvevő kölcsönhátralékát levonták. Az egyesületi tisztségviselőket már csak három évre választották. Az igazgatóválasztmány 14 tagból állt. A belügyminiszter az új alapszabályt 11.308/1912. V-a. BM szám alatt láttamozta. Az 1927. évi alapszabály az egyesület célját a tagok temetési költségeinek fedezésében jelölte meg. Az egyesületi tagoknak már minden egyes elhalt tag után 40 fillér pótdíjat kellett fizetni. A korhatárt 63 évben szabták meg, és a tagnak feddhetetlen előéletű, egészséges magyar állampolgárnak kellett lennie. Az új tagok felvételi díj címén 1 pengő 60 fillért fizettek. Az éves rendes közgyűlést minden év március végéig kellett összehívni, míg a rendkívüli közgyűlést 50 tag írásbeli kérelme alapján. A tisztikart ismét hat évre választották, de az igazgatóválasztmányt és a számvizsgáló bizottságot csak három évre. A számvizsgáló bizottság 3 tagból állt. A belügyminiszter 273.941/1927. VII. BM szám alatt láttamozta ezt az alapszabályt. Az egyesület megszűnésének időpontjára és körülményeire vonatkozóan nincs adatunk. Az egyesület iratanyaga hiányosan került be a levéltárba, főleg a 19. század második feléből maradtak fenn iratok. A fond anyagát tárgyi tételekbe rendeztük. A „kormányzati ülésjegyzőkönyvek" a tagok elhunyta utáni tagsági viszonnyal, annak öröklésével, átruházásával kapcsolatos ügyek, halotti díj tartozásával kapcsolatos ügyek tárgyalásáról készültek. Az 1861-1872-es évek kormányzati üléseinek jegyzőkönyveit nem kötötték be, az egyetlen bekötött kormányzati jegyzőkönyv (1869) ezért került külön raktári egységként ki a bekötetlenek sorából. A tagok pótdíjkönyvei névre szóló kis könyvecskék, melyekbe bevezették az elhaltak után a tag által fizetett díjakat. A nyomatott könyvecskék elején az éppen érvényes alapszabályok is megtalálhatók. A szerződések, kötelezvények a koporsókészítővel, szemfedélkészítővel kötött megállapodásokat tartalmazzák. A számadások az egylet éves bevételeit és kiadásait tüntetik fel bizonylatokkal együtt. Lebovits János pénzgyüjtőkönyve a tagoktól beszedett tagdíjak befizetéséről adnak képet. A „nyugták, számlák" tételben a gödörásásért, a papnak fizetett pénzek stb. bizonylatait itt helyeztük el. 1. kötet Közgyűlési jegyzőkönyvek 1846-1870 2. kötet Alapszabálykönyv és „Kormányzati ülésjegyző könyvek" 1846-1856 3. kötet „Kormányzati ülésjegyzőkönyvek" 1869 4. doboz 1. „Kormányzati ülésjegyzőkönyvek" 1861-1872 2. Alapszabályok 1846-1929 3. Levelezés 1847-1867 4. Tagsági jog átruházásával kapcsolatos iratok 1850-1862 5. Tagok pótdíjkönyvei (alapszabállyal) 1912-1932 6. Halotti díjjal hátralékosok jegyzéke 1864-1868 7. Végrendeletek és halotti bizonyítványok 1849-1855
