Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

volt.) Elnöknek Kovács Sándor apátplébános-főesperest választották, társelnök dr. Gesztelyi Nagy Lászlóné, alelnök Mares Géza árvaházi igazgató, ügyvezető igazgató Merétey Sándor főorvos lett. Az alakuló ülésen választották meg a szociális bizottság elnökét (dr. Tormásy Lambertné), a propaganda bizottság elnökét (dr. Cserey-Pechány Albinné) és az anyavédelmi bizottság elnökét (dr. Hetessy Kálmánné). Az egyesület irányításában a tisztikaron kívül az ún. igazgatóság vett részt, melynek tagjait az őszi díszközgyűlésen választották meg. Az egyesület céljai megvalósításához adományokat gyűjtött. Minden tevékenységéről, a gyűjtések elszámolásáról jelentést küldött az országos központnak. A gyűjtésből befolyt összeget szegény sorsú és sokgyermekes családok támogatására fordították. A m. kir. belügyminiszter 730/1940. BM sz. rendeletével az anya- és csecsemővédelem feladatait intézményeivel együtt a „Zöldkeresztnek" adta át, melynek során az Országos Stefánia Szövetség beolvadt az Egészségvédelmi Szövetségbe. A belügyminiszter 225.800/1940. sz. rendeletével az Országos Egészségvédelmi Szövetség támogatására szólította fel a közületeket. Ennek következményeként a kecskeméti fiókszövetség is átalakult és neve „Országos Egészségvédelmi Szövetség Kecskemét városi Fiókszövetsége" lett. Az alakuló ülést 1941. március 12-én tartották. Elnöknek ismét Kovács Sándort választották. Társelnökök: dr. Hetessy Kálmán és dr. Tóth Ernő főorvosok lettek. 8 alelnök, egy ügyvezető főtitkár, 3 titkár, ügyész, pénztáros, ellenőr, számvizsgáló bizottság alkotta még a tisztikart. A Fiókszövetség „kormányzó szerve" a választmány lett, melynek tagja a tisztviselőkön túl 12 választott tag lett. Hivatalból tagjai lettek a választmánynak a főispán, a polgármester, a tiszti főorvos, az árvaszéki elnök, a tiszti főügyész, a tisztiorvosok, az OTI fiók vezetője. A választmány mellett az évente egyszer összeülő közgyűlés volt az egyesület vezető szerve. Az alapító tagdíjat 200 pengőben, a rendes tagdíjat 2 pengőben, a pártoló tagdíjat pedig 5 pengőben állapították meg. Az Egészségvédelmi Fiókszövetség átvette a Stefánia bankszámláját. A várost egészségvédelmi körökre osztották, szoptatószobák felállítását kezdeményezték gyártelepeken. Anyagi- és természetbeni juttatásban (babakelengye, szappan, stb.) részesítették a rászoruló családokat. Részt vettek a zöldkeresztes tejakció lebonyolításában. Sokgyermekes anyákat jutalmaztak, gyermekotthonokat támogattak. A Fiókszövetség 1944. szeptember végéig folyamatosan működött. Ezt igazolják a megmaradt iktatókönyv bejegyzései. Majd 1945. augusztus 4-én 1. iktatószámú irat tárgyaként a „Fiókszövetség munkájának újra felvétele" szerepel. 1948-ban az Országos Egészségvédelmi Szövetséget feloszlatták, a kecskeméti Fiókszövetség is megszűnt. Az iratai közül 1 iktatókönyve és 1 pénztárnaplója Kecskemét város Levéltárába került 1948. április 29-én.

36 Az iktatókönyvet a Stefánia Szövetség kezdte el vezetni, és ezt folytatta az Egészségvédelmi Szövetség. Az iratok azonban, melyeket évente kezdődő sorszámmal iktattak, elveszhettek. A pénztárnaplóból az olvasható ki, hogy a Fiókszövetség bevételét a tagdíjak, gyűjtések, személyek, más egyesületek, pénzintézetek adományai, vigalmi estek bevételei, kamatok tették ki. (A tagdíj befizetéseknél a neveket is feltüntették, így a tagok személyére vonatkozóan is szolgál információval a pénztárnapló.) A kiadások között pedig kelengyedíjak, a könyvelő fizetése, kiadványok, irodaszer ára, tiszteletdíjak, telefon előfizetés stb. szerepelnek. BKMÖL IV. 1930 Kecskemét Város Levéltárának iratai. 147/1948. sz. 135