Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

Az egyesület szerveit a közgyűlés, a választmány, a tisztviselők és a számvizsgáló bizottság alkották. A Kecskeméti Választmány aktívan vett részt az országos egylet munkájában. Az országban elsőként működött „üdítő állomás" Kecskeméten dr. Liszka Béláné vezetésével. Ezen az „állomáson" cigarettát, kalácsot, italt, emléktárgyat, könyvet osztottak szét az elvonuló és hazaérkező katonák között. A Szeged-Kecskemét országúton Kecskemét határában két segélyhelyet állítottak fel, melynek felszerelését a választmány és a központ fedezte, üzembentartását a város vállalta. Az Eukarisztikus Kongresszus (1938) alkalmából a pályaudvaron segélyhely létesült, ahol képzett nővérek teljesítettek szolgálatot. A második világháború kitörése és Magyarország hadbalépése, a magyar katonák frontra kerülése után sebesült-szállító csoportot szervezetek, az Árvaházban vöröskeresztes tartalékkórházat rendeztek be, majd 1942 augusztusában 200 ágyas „üdülőkórház" nyílt. A kórházak felszerelésében nagy segítséget nyújtottak a társadalmi és egyházi egyesületek. A választmány először szervezte meg az országban a sebesültek látogatására érkezett hozzátartozók éjszakai elszállásolását. 12 ágyas hálótermet tartottak fenn, ahol díjtalanul vagy néhány fillérért kaphattak helyet a hozzátartozók. 1942-ben karitatív szolgálatot szerveztek, ennek keretében 5000 szeretetcsomagot küldtek a harctérre. Elsőként tartottak az országban önkéntes ápolónői-, házibetegápolási-, műtősnői tanfolyamot. Tartottak ezen kívül egészségügyi oktatást a leventéknek, légoltalmiüzemi elsősegély- és gáztanfolyamot, segédápolónői-, labor asszisztensnői-, röntgen labor asszisztensnői tanfolyamot is. (1942-től az iratokon az egyesület neve ismét Fiókként szerepel.) A Vöröskereszt Választmánynak 1944 utáni iratai nem kerültek be a levéltárba, így annak megszűnéséről nincs adatunk. A Kecskemét város címtára 1948. évi kötetében még szerepel nevük az egyesületek között. A fond iratanyaga eléggé hiányos, jegyzőkönyvei alig maradtak meg. A megmaradt iratokat sorozatokba, azokon belül tárgyi tételekbe rendeztük. Az iratok zöme a két világháború éveiben keletkezett, s főleg a kiegészítő kórházak működésével kapcsolatosak. Az 1943-1944 évben vezetett eseménynapló (naponta írtak bele), és a családtagok utáni Tudakozódások füzete hasznos adatokat tartalmaz. A levelek 1914-1918 között iktatva voltak, azokat a számok sorrendjében hagytuk, a szám nélkülieket időrendbe rendeztük. A kórházakkal kapcsolatos iratok jól mutatják az egyesület ilyen irányú tevékenységét. A tanfolyamok iratai sorozat az egyesület által szervezett különböző oktatási területekről ad képet. A pénzügyi iratok nagy része az I. világháború időszakából maradt meg. Kutatási segédlet a fond anyagához nem készült, csak átlapozással kutatható. 1.sorozat Az egyesület működtetésével kapcsolatos iratok 1. doboz 1. Közgyűlési jegyzőkönyvek, jegyzőkönyvi kivonatok, éves beszámolók 1887-1942 2. Választmányi ülések jegyzőkönyvei, jegyzőkönyvi kivonatok 1887-1939 3. Alapszabályok 1884-1940 + é.n. 4. Eseménynapló 1943-1944 5. Tudakozódások felvételi füzete 1943-1944 6. Iktatott levelek 1914-1915