Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Egyéb egyesületek
X. 295 A KECSKEMÉTI PATRONÁZS EGYESÜLET IRATAI 1918-1929 (1932) 1 dosszié = 0,02 ifin Az egyesület alakuló közgyűlését 1918. április 21-én tartotta mintegy 150 érdeklődő jelenlétében, dr. Ballus Zsigmond a Gyermekvédő Egyesület patronázs bizottságának elnökletével. Alapszabályát a belügyminiszter 8.271/1920. VII. sz. alatt hagyta jóvá. Az egyesület elnöke dr. Ballus Zsigmond, társelnök dr. Kiss Jánosné és Katona József, alelnök Gazsó Rezsőné és Muraközy Gyula, titkár Dömötör Dezsőné és dr. Orbán János, jegyző dr. Fejér Pál és dr. Szabó Pál (egyik az adminisztratív munkát, a másik a folyó ügyeket intézte), ügyész dr. Bagi Béla, könyvtáros dr. Révész László, pénztáros Borbás Béla, ellenőr dr. Fodor János lett. Az egyesület célja volt; a hatóságokkal, közjótékonysági egyesületekkel, állami gyermekmenhellyel és telepbizottságokkal karöltve megelőzni a bűncselekmények elkövetését úgy, hogy: - „az elhagyott, a környezetében züllésnek indult és az erkölcsi romlás veszélyének kitett gyermekeket és fiatalkorúakat pártfogásba veszi, - a kecskeméti fiatalkorúak bírósága mellett a pártfogói tennivalókat ellátja, - a letartóztatottak valláserkölcsi világának megnemesítésével és a letartóztatási intézetekből szabadulóknak a becsületes társadalomba való elhelyezését segíti, felügyeletét ellátja." Az egyesületnek tiszteletbeli (elméleti vagy gyakorlati kiváló érdemért), alapító (legalább 100 korona befizetése a belépéskor), rendes (évenként fizetett tagsági díj), működő (a munkában részt vesznek, negyedévenként jelentést tesznek) tagjai voltak. Szervei: közgyűlés, választmány, tisztikar. Rendes közgyűlést egyszer, az év első negyedében tartottak. A választmányi tagok száma alakuláskor 25 volt. A választmány üléseit minden hó első hétfőjén tartotta. A választmány határozott a tagfelvételről, szolga alkalmazásáról, pénztári jelentésről, állásról való lemondás elfogadásáról, könyvek vásárlásáról (melyek a letartóztatottak lelki épülését szolgálták). Foglalkozott a helyi bizottmányok alakításával (a törvényszékhez tartozó kb. 30 községben), patronázs menhely létesítésével (erre a város 4-6 hold területet és téglát ajánlott), ezek azonban nem valósultak meg. Az egyesület jövedelmi forrásai az alapító- és tagdíjak, alapítványok és adományok, a gazdasági telepek jövedelme és a tőkék kamata, valamint államsegély voltak. Az 1929. május 29-én tartott közgyűlési jegyzőkönyv szerint akkor 320 rendes és 39 alapító tagja volt az egyesületnek. A valóságban azonban 20 tagja sem volt, mert tagdíjat 7-8 év óta senki sem fizetett. A közgyűlésen megjelentek kis száma (6 fő) nem tette lehetővé új tisztikar és választmány választását, így ezen közgyűlés kimondta az egyesület feloszlatását, melyet a belügyminiszter 190.148/1929. VII. sz. alatt kelt rendeletével tudomásul vett. A megmaradt iratok 1932. szeptember 3-án 146/1932. It. számon kerültek be a városi levéltárba. A fond iratanyaga rendkívül hiányos, mivel a háború alatt elvesztek, s 1919 januárja óta valójában nem működött az egyesület. Az alakuló ülés jegyzőkönyvén kívül egy határozatképtelen közgyűlés jegyzőkönyve és 5 db választmányi ülési jegyzőkönyv maradt meg. A „levelezés" tétel alatti iratok szám nélküliek, kis terjedelmük miatt nem válasz-