Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

X. 295 A KECSKEMÉTI PATRONÁZS EGYESÜLET IRATAI 1918-1929 (1932) 1 dosszié = 0,02 ifin Az egyesület alakuló közgyűlését 1918. április 21-én tartotta mintegy 150 érdeklődő jelenlétében, dr. Ballus Zsigmond a Gyermekvédő Egyesület patronázs bizottságának el­nökletével. Alapszabályát a belügyminiszter 8.271/1920. VII. sz. alatt hagyta jóvá. Az egyesület elnöke dr. Ballus Zsigmond, társelnök dr. Kiss Jánosné és Katona József, alel­nök Gazsó Rezsőné és Muraközy Gyula, titkár Dömötör Dezsőné és dr. Orbán János, jegyző dr. Fejér Pál és dr. Szabó Pál (egyik az adminisztratív munkát, a másik a folyó ügyeket intézte), ügyész dr. Bagi Béla, könyvtáros dr. Révész László, pénztáros Borbás Béla, ellenőr dr. Fodor János lett. Az egyesület célja volt; a hatóságokkal, közjótékony­sági egyesületekkel, állami gyermekmenhellyel és telepbizottságokkal karöltve meg­előzni a bűncselekmények elkövetését úgy, hogy: - „az elhagyott, a környezetében züllésnek indult és az erkölcsi romlás veszélyé­nek kitett gyermekeket és fiatalkorúakat pártfogásba veszi, - a kecskeméti fiatalkorúak bírósága mellett a pártfogói tennivalókat ellátja, - a letartóztatottak valláserkölcsi világának megnemesítésével és a letartóztatási intézetekből szabadulóknak a becsületes társadalomba való elhelyezését segíti, felügyeletét ellátja." Az egyesületnek tiszteletbeli (elméleti vagy gyakorlati kiváló érdemért), alapító (legalább 100 korona befizetése a belépéskor), rendes (évenként fizetett tagsági díj), mű­ködő (a munkában részt vesznek, negyedévenként jelentést tesznek) tagjai voltak. Szervei: közgyűlés, választmány, tisztikar. Rendes közgyűlést egyszer, az év első negyedében tartottak. A választmányi tagok száma alakuláskor 25 volt. A választmány üléseit minden hó első hétfőjén tartotta. A választmány határozott a tagfelvételről, szolga alkalmazásáról, pénztári jelentésről, állásról való lemondás elfogadásáról, könyvek vá­sárlásáról (melyek a letartóztatottak lelki épülését szolgálták). Foglalkozott a helyi bi­zottmányok alakításával (a törvényszékhez tartozó kb. 30 községben), patronázs men­hely létesítésével (erre a város 4-6 hold területet és téglát ajánlott), ezek azonban nem valósultak meg. Az egyesület jövedelmi forrásai az alapító- és tagdíjak, alapítványok és adományok, a gazdasági telepek jövedelme és a tőkék kamata, valamint államsegély voltak. Az 1929. május 29-én tartott közgyűlési jegyzőkönyv szerint akkor 320 rendes és 39 alapító tagja volt az egyesületnek. A valóságban azonban 20 tagja sem volt, mert tagdíjat 7-8 év óta senki sem fizetett. A közgyűlésen megjelentek kis száma (6 fő) nem tette le­hetővé új tisztikar és választmány választását, így ezen közgyűlés kimondta az egyesület feloszlatását, melyet a belügyminiszter 190.148/1929. VII. sz. alatt kelt rendeletével tu­domásul vett. A megmaradt iratok 1932. szeptember 3-án 146/1932. It. számon kerültek be a városi levéltárba. A fond iratanyaga rendkívül hiányos, mivel a háború alatt elvesztek, s 1919 januárja óta valójában nem működött az egyesület. Az alakuló ülés jegyzőkönyvén kívül egy ha­tározatképtelen közgyűlés jegyzőkönyve és 5 db választmányi ülési jegyzőkönyv maradt meg. A „levelezés" tétel alatti iratok szám nélküliek, kis terjedelmük miatt nem válasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom