Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

vendékeknek foglalkozáshoz való juttatása; megszorult, munkaképtelen vagy beteg siketnémáknak segélyezése és gyámolítása; amennyiben pedig az egyesület pénzügyi helyzete megengedi, az intézeti foglalkoztató műhelyben dolgozó vakok támogatása is."

35 Ezen célok elérésére a gyűjtések, előadások, tanfolyamok rendezése, tagdíjak, adományok, alapítványok jövedelme szolgált. A város közönsége részéről tanúsított segíteni akarást mutatja, hogy már az első évben 18-an tettek alapítványt 1800 korona értékben, a rendes tagok száma pedig mintegy 500 fő volt, akik kb. 900 korona tagsági díjat fizettek be. Az egyesület tagjai férfiak, nők és jogi személyek egyaránt lehettek, azon belül alapító, rendes, tiszteletbeli és pártoló tagokra oszlottak. Az alapító tagok között találjuk I. Ferenc Józsefet, József kir. herceget, gróf Csáky Károlyt, dr. Darányi Ignácoz, Ferenczy Idát (Erzsébet királyné kecskeméti születésű felolvasónőjét), a Kalocsai Főkáptalant, a Kaszinó Egyesületet, Beretvás Pál szállodatulajdonost, Szappanos Eleket, több várost, községet. Az egyesület ügyeit a közgyűlés által a tagok sorából választott tisztviselők, továbbá az intézet mindenkori igazgatója és a választmányi tagok intézték. Az 1901. április 14-én tartott (valójában alakuló) közgyűlésen megválasztott tisztikar a következő volt: a fent megnevezett két védnök, elnökök: dr. Nagy Mihályné és dr. Tegze Gyula, alelnökök dr. Fodor Jenőné, Györffy Balázsné és Petter Géza, titkár Völker József, jegyző Sándor István, pénztáros Németh László, ellenőr Beretvás Pál és a 3 számvizsgáló. A választmány 15 férfiből és 15 nőből állt. Az egylet bevételeit gyűjtésekből, a Vigalmi Bizottság által rendezett hangverseny és tea-estek bevételéből befolyt összegek tették ki. Az 1903/1904-es tanévben belügyminiszteri engedéllyel országos gyűjtést rendeztek, ekkor különböző városok, intézmények részéről érkeztek adományok az egyesülethez. 1905 januári közgyűlésben az egyesület hálája jeléül - az országos gyűjtésből 5000 K összeggel Kada Elek alapítványt tett, melynek kamatából minden évben egy növendéket segélyeztek. Minden évben „Szeretet Vasárnapot" tartottak az intézet kerületébe tartozó községekben, ahol az egyházak híveit (szent beszéd kíséretében) felvilágosították a siketségről, annak okáról és megelőzéséről, s felszólították őket a jótékonyság gyakorlására. E nemes munka eredményeként az első évben 10-15, 1904/1905-ös tanévben 52 siketnéma és 12 vak, 1910/11 tanévben az intézmény 82 tanulójából 79 részesült segélyben. Az I. világháború időszakában az egyesületnek a tagsági díjon és néhány kisebb adományon kívül nem volt más jövedelme, mivel miniszteri rendelet folytán csak katonai célra lehetett gyűjtést végezni, így a szokásos rendezvényeiket sem tarthatták meg. A vallás és közoktatásügyi miniszter 1948. október 31-vel megszüntette az intézetet, és helyette állami gyógypedagógiai iskolát, nevelő- és foglalkoztató intézetet hozott létre, így nem működött tovább az egyesület sem. A közgyűlés 1949. február 27-én tartott ülésén a feloszlást kimondta, melyet a belügyminiszter 40.081/4. IV. 3. BM sz. rendeletével jóváhagyott. Meglévő iratai 1949. május 27-én 231/lt, számon kerültek be a levéltárba. Az egyesület történetére vonatkozóan adatokat a Siketnémák és Vakok Kecskeméti Intézete évkönyveiben találhat a kutató. 1. kötet . Pénztárkönyv 1900-1912 2. kötet Ua. 1935-1944 3. kötet Adományok könyve 1903-1919 35 BKMÖL IV. 1939 179. sz.