Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Egyéb egyesületek
X. 207 A KECSKEMÉTI RONGYOS EGYESÜLET IRATAI 1884-1924 2 doboz = 0,24 ifin A Kecskeméti Rongyos Egyesület 1884. november 24-én tartotta alakuló közgyűlését. Alapszabályát 1885-ben 31274/VII. sz. alatt hagyta jóvá a m. kir. belügyminiszter. Az egyesület céljául tűzte ki a város területén lévő szegény sorsú tanköteles gyermekek ruhanemükkel való ellátását, ezzel lehetővé téve azok iskolába járását, s ha anyagi forrásaik engedik, a legszegényebb tanulóknak tankönyveket és taneszközöket is juttatnak. Az egyesület jótékonysági tevékenységét kiterjesztette az összes népiskola tanulóira, vallásfelekezeti különbség nélkül. A segélyezett tanulók kabátot, nadrágot vagy szoknyát, csizmát, cipőt, kendőt, harisnyát kaptak. 1885-ben 185, 1908-ban 205 gyereket ruháztak fel. Az alakuló ülésen elnöklő Lestár Péter polgármester raktárhelyiségül a „Postasíp" (vendégfogadó) épületében ajánlott fel egy termet. 1895-ben elismerő levelet kaptak a vallás és közoktatásügyi minisztertől a jótékonyság terén kifejtett tevékenységükért, mivel a 11 év alatt 7000 forint értéket meghaladó ruhaneműt osztottak ki. Az egyesület tagja lehetett a város minden lakosa (férfi vagy nő), aki önkéntes beiratkozásakor kijelentette, hogy a lomtárba szánt tárgyakat, ruhanemüket az egyesület rendelkezésére bocsátja. Azokat, ha lehetett felhasználták, ha nem, elárverezték, a pénzből kelmét vásároltak, az ebből készült ruhák nagy részét a tagok szabták ki és varrták meg. Aki pénzbeli adománnyal vagy terménnyel járult az egyesület céljainak megvalósításához, tagnak tekintették. Tagsági díjat kezdetben nem szedtek, később azonban szükség volt annak bevezetésére (1903-ban 1 korona). A tagok száma 1899-ben 251, 1901-ben 300 fő volt. Alakuláskor az egyesület elnöke Lestár Péter, alelnöke Kun Anna és Szakács István, jegyzője Hajagos József és ifj. Tóth István, pénztárnoka Fördős Dezső, gazda Weisz Sándor lett. (A gazda mellé a teendőktől függően több ruhatárnokot alkalmazhattak.) Fenti tisztviselőkön kívül 45 tagból álló választmány intézte az egyesület ügyeit. (1911ben 2 tiszteletbeli elnök, 1 elnök, 2 alelnök, 1 gondnok, pénztárnok, titkár és 63 választmányi tag.) Az egyesület fennállásának 10 éves jubileumát 1894. július 29-én nagy népünnepéllyel ünnepelték a városi mükertben. A látogatók száma a 4000-et meghaladta, a tiszta bevétel 1189 forint 96 krajcár volt. Az ünnepélyt színessé tették különböző népies mulatságokkal (póznamászás, zsákba futás, birkózás, de volt népviseleti és táncverseny.) A Rongyos Egyesület bevételének jelentős részét a rendezvények tiszta jövedelme jelentette. Műkedvelő előadásokat, hangversennyel egybekötött táncestélyt, kerti mulatságot, télen felolvasó esteket, tavasszal majálist szerveztek. Ruhaneműt és pénzt gyűjtöttek. (Katona Dezső üzletében pl. állandó perselyt tartott a gyűjtéshez.) Az adományozók között a Községi Iskolaszék, Polgári Leányiskola, Kereskedői Kaszinó mellett Ferenczy Ida, id. Katona Zsigmond, Beretvás Pál, Tóth László és még számos intézmény és magánszemély található. A Budapesten tanuló kecskeméti főiskolai fiúk által alakított „Kecskeméti Kör" megszűnésével annak betétkönyvében lévő összeg, végrendeletek útján örökölt pénzek gyarapították még az egyesület vagyonát. 1901-ben elhunyt Kun Anna az egylet megteremtője (kezdetben alelnök, majd elnök). Emlékének fenntartására „Kun Anna alap" néven alapítványt hoztak létre. 1922-ben Herczegh György földbirtokos tett az egylet javára 500 koronás alapítványt.
