Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Egyéb egyesületek
X. 130 A NEMZETI MUNKAKÖZPONT KISKUNFÉLEGYHÁZI SZERVEZETÉNEK IRATAI 1942-1944 1 dosszié = 0,02 ifin A Nemzeti Munkaközpont Kiskunfélegyházi Szervezete 1942. október 18-án alakult meg. Az alakuló közgyűlésen jelen volt Gombás Kálmán a Nemzeti Munkaközpont Országos titkára, Kormány János a központi vezetőség tagja, a helyi szervezet képviselői és 140 munkás. Az országos titkár ismertette a Nemzeti Munkaközpont célkitűzéseit, eredményeit, alapszabályait, valamint a tagok jogait és kötelességeit. A közgyűlés egyhangú szavazással megalakította a helyi szervezetet. A Nemzeti Munkaközpont célja a munkásság védelme, a nemzetvédelmi munka folytatása, és szociális törekvések érvényesítése volt. Az egyesület jelszava „Becsülettel", a megszólítás a tagok körében „bajtárs". A közgyűlések elején és végén a magyar hiszekegyet mondták el. A Nemzeti Munkaközpont tagjai a gyárakban, üzemekben dolgozó munkások közül kerültek ki. A helyi szervezet az alakuló közgyűlésen megválasztotta tisztségviselőit. A helyi szervezet védnöke dr. Tóth József országgyűlési képviselő, elnöke Szabó János lakatos, ügyvezető elnöke Kelemen János hegesztő, alelnöke Szabó Ferenc lakatos, titkára Gulyás Ferenc tisztviselő jegyzője Drozdik István lakatos, pénztárosa Bodor József lakatos lett. A helyi szervezet főleg a munkásság helyzetével foglalkozott, ezen belül is a bérek rendezésével, a központ felső utasításai és körlevelei alapján. Kulturális programokat (pl. teadélután) is szerveztek a munkások részére. A Nemzeti Munkaközpont Kiskunfélegyházi Szervezete 1944-ben megszűnt. Az iratok hiányosan kerültek a levéltárba. Nem maradt meg alapszabály és a levelezésből is csak pár darab irat. A fond anyagát tárgyi tételekbe soroltuk. A jegyzőkönyvek az alakuló ülés jegyzőkönyvét, az 1943. évi Országos Vas- és Fémipari Küldöttgyűlés jegyzőkönyvét, valamint egy pénztárátadási jegyzőkönyvet tartalmaznak. A levelezés az egyesület működésével kapcsolatosan tartalmaz adatokat. A leveleket nem iktatták, ezért időrendbe rendeztük. Az iratok között találhatók Géza Ottó versei, amelyek munkásokról szólnak, pl. „Napsugár a gyárban", „Az én kezem", „Dal egy mesterről". Ugyancsak megtalálható a fond anyagában a Nemzeti Munkaközpont egy kiadványa a „Közüzemi alkalmazottak zsebkönyve", amely, a munkaviszony szabályozásával foglalkozik. A zsebkönyv utolsó oldalán a Nemzeti Munkaközpont indulója található, vitéz Marton Béla verse és zenéje. 33 33 „ Magyar Hazám, te ősi büszke nemzet, a munkás lelke újra lángra gyúl, vigyázz reánk, becsüld a munkát, velünk le mindig győzni fogsz, vigyázz reánk, becsüld a munkát velünk te mindig győzni fogsz! Hazám, ha küzdés, szenvedés a sorsod, a magyar munkás is vártára áll, a szenvedésből fakad új élet, élet, mely győzelmet arat, a szenvedésből fakad új élet, élet, mely győzelmet arat! "
