Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

X. 294 A BÁCSALMÁSI HADIÁRVA SEGÍTŐ SZERVEZET IRATAI 1943-1944 (1948) 1 kötet = 0,01 ifin Az egyesület alakulásáról, működéséről iratok hiányában nem találtunk adatokat. A község iratai sem tartalmaznak adatokat az egyesülettel kapcsolatosan. Egyetlen egy pénztárnapló került a levéltár őrizetébe, melyet „Adjunk apát a hadiárváknak" jelmondattal nyitottak meg 1943-ban. A pénztárnaplóból kitűnik, hogy az egyesületnek bevétele főleg adományokból volt. Egyének 20 pengőtől 500 pengőig terjedő befizetést tettek a szervezet javára. A pénztárnaplóban az ajándékozó nevét - és az öszszeget - mindig feltüntették. Adományozott az egyesület javára a Gazdakör, a mezőgazdasági iskola tanári kara és maga Bácsalmás község is. A hadiárvákat főleg ruhanemüekkel segítették a pénztárnapló tanúsága szerint. Az egyesület megtakarított pénzét a Bácsalmási Takarékpénztárba fizette be. Ebben a kötetben szerepel az egylet könyvtárának jegyzéke is. A könyvtárban 76 mű volt 110 kötetben. 1. kötet Pénztárnapló 1943-1944 ( 1948) X. 110 A KECSKEMÉTI HONVÉDEGYLET IRATAI 1861-1918 2 doboz + 3 kötet = 0,27 if m Az egylet története szakaszokra oszlik. Több ízben megalakították, majd megszüntették. A „Kecskeméti Honvédegylet" először 1861-ben alakult (Gömöry Frigyes 1898. szeptember 20-i közgyűléshez beterjesztett emlékiratai szerint) Lestár Péter honvédszázados elnöklete alatt. Működése céljául tűzte ki, hogy az ifjúságot fegyverforgatásban gyakoroltassa, s a jelentkezőket katonailag kiképeztesse azon 1848/49-es honvédtisztek által, akik a tanításra önként vállalkoztak. Célja volt még olyan pénzügyi alap szerzése, melyből a munkaképtelen szegény honvédek időnkénti segélyezését, az özvegyek és árvák sorsának javítását megoldhassa, vagyis hogy az egyesület honvédsegélyző egyletté válhasson. (A pénztárnapló bejegyzései tanúskodnak az egylet 1861. évi honvéd-segélyző tevékenységéről.) 1861. augusztus 24-én 11864. sz. alatt kelt kir. udvari rendelvény által a Helytartótanács úgy határozott, hogy a rokkant és keresetre képtelenekké lett hajdani honvédek, azok özvegyei és árvái gyámolítása és segélyezése végett alakult egyesületek működése veszélyeztetheti a közrendet. Ezért a város közönségének meghagyatott: „miszerint a megye területén bárhol amúgy is a fennálló rendszabályok és ezen királyi kormányszéknek tudta és helybenhagyása nélkül létrejött vagy folytatott efféle egyesületek úgy nyilvános mint alattomos további működését azonnal beszüntetni szigorú kötelességének ismerje".