Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

a nagyszámú hadigondozott közül másfél évi ideiglenes ügyködés alatt csak 230 tag jelentkezett felvételre. Az egyesület vagyona 51 forint 12 fdlért tett ki, és utasították a pénztárost, hogy az összeget fizesse be az alispán által megjelöl csekkszámlára. (Az öszszeget a Hadirokkant Otthon Alap 14.097 sz. csekkszámlájára fizették be.) Az ideiglenes vezetőség kötelességének tartotta jegyzőkönyvi köszönetet mondani Horváth Mihálynak, aki a hadigondozottak ügyeit önzetlenül intézte. Az iratok nagyon hiányosan kerültek be a levéltárba. 1. csomó 1. Közgyűlési és választmányi ülések jegyzőkönyvei 1948-1949 2. Pénztárkönyv (köt.) 1929-1943 3. Pénztári okmányok 1930-1943,1948 4. Az egyesület bélyegzője é.n. X. 213 AZ ORSZÁGOS GYERMEKVÉDŐ LIGA BAJAI HELYI BIZOTTSÁGÁNAK IRATAI 1937-1948 2 doboz + 4 kötet = 0,25 ifin Az Országos Gyermekvédő Liga Bajai Bizottsága 1936. december 18-án alakult meg. Elnöke dr. Borbíró Ferencné (társelnöke dr. Borbíró Ferenc polgármester) lett. Legfontosabb feladatának a bizottság egy „iskolaüdülő" megvalósítását tartotta. Az iskolai üdülőotthont a gyenge szervezetű gyermekek iskoláztatása és gondozása, valamint a tuberkulózis visszaszorítása céljából kívánták felállítani. Dr. Alföldy József kórházi főorvos, az OGYL Bajai Bizottsága ügyvezető alelnöke szélesebb körű gyermekjóléti és egészségvédelmi intézkedéseket szorgalmazott. Ennek megvalósítására a Gyermekvédő Iroda megszervezését tartotta célszerűnek. (Már december 18-án az OGYL helyi bizottsága mellett megalakult a Gyermekvédelmi Nagytanács és a Gyermekvédelmi Iroda is.) Az iskolaüdülő helyét a „Lőkcrt"-ben képzelték el, ahol az évszázados fákkal övezett park közepén állt egy épület, amely kis átalakítással megfelelően szolgálta volna az erdei iskola és a nyári nyaraltatás céljait. Az épület és a park a Bajai Céllövész Egyesület tulajdonában volt. A lövészegylet a régi vigadó épületét és a parkot felajánlotta az „iskolaüdülő" céljaira, az épület rendbehozatala és a park karbantartása ellenében díjtalanul 20 éves időtartamra (a szerződés szerint ez 1955. június 30-án járt volna le). A tervek szerint az elemi iskola 1-4. osztályosai közül kerültek volna ki az üdülő lakói. A gyerekek fele délelőtt, fele délután tanult volna. Az épület átalakítási költségei 15 ezer pengőt, az üdülő éves fenntartása 12 ezer pengőt tett volna ki. Baja város az OGYL központjától 1936, 1937, 1938-ra legalább évi 5 ezer pengő hozzájárulást kért. Maga a város a Bajai Bizottság működéséhez 1936 végén 5 és 10 ezer pengő közötti összeggel kívánt hozzájárulni. A szervezők a város valamennyi szociális társulatát és a helyi társadalom széles rétegeit kívánták bekapcsolni a munkába. A város valamennyi iskolájából - orvosi vizs-