Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

11. kötet 12. doboz 13. doboz 14. doboz 2. Negyedévi vagyonhelyzet-jelentés 3. Főkönyv (köt.) 4. Számadás a kiutalt hozzájárulási összegekről 5. Tagsági bélyegek számadási naplója (köt.) 6. Önvédelmi kiképzés térítési pénztárkönyve 7. Följegyzés a Légoltalmi Liga Országos Női Bizottsága „Gázálarc akciója" alkalmával kiadott bélyegek és számoló cédulák forgalmáról 8. Üres nyomtatványok, plakátok Pénztárkönyv „Riadó" c. folyóirat 1. Ua 2. Szakmai brossurak „Légoltalmi Közlemények" c. folyóirat 1940-1944 1938-1939 1940-1942 1938-1942 1943-1944 1939-1942 é.n. 1939-1944 1937-1941 1942-1944 1939-1944 X. 203 A LÉGOLTALMI LIGA ÚJKÉCSKEI CSOPORTJÁNAK IRATAI (1938) 1940-1941 1 doboz = 0,05 ifin A Légoltalmi Liga Budapest székhellyel egész Magyarország területén működött. Feladata volt: - „népszerűsíteni a légvédelem és légoltalom gondolatát és intézményeit, s a társadalmat a légoltalom iránti áldozatkészségre serkenteni - kioktatni és kiképezni a társadalom minden tagját arra, hogy szükség esetén vagyonáról gondoskodhasson, s ezzel együtt az ország együttes légoltalmát is eredményesen szolgálhassa - közreműködni a polgári légvédelem feladataiban - végezni a légoltalmi házi egészségügyi- és mentőszolgálat megszervezését - a honvédelmi miniszter irányítása mellett folyóirat szerkesztése és kiadása." A Légoltalmi Liga főfelügyeleti jogát a belügyminiszter, szakmai felügyeletét a honvédelmi miniszter látta el. A liga tagja lehetett társadalmi egyesület, testület, intézet és más jogi személy, a 18. életévét betöltött feddhetetlen életű magyar állampolgár nemre való tekintet nélkül (14 éves kortól szülői vagy gyámi beleegyezéssel). A tagok alapító, pártoló, rendes és ifjúsági tagok voltak. A Liga tagozódása a következő volt: országos elnökség, budapesti főcsoport, kerületi elnökségek, helyi csoportok. Fővédnökül az államfőt, védnökül minisztereket, királyi hercegeket stb. lehetett felkérni. Országos (központi), középfokú (kerületi) és helyi szervei voltak. Helyi csoport akkor alakulhatott, ha legalább 50 tagja volt a településen, vagy mint jogi személy, a székhelye oda volt bejegyezve. A beszedett tagdíjak, felülfizetések és adományok a helyi csoport költségvetési keretéig a csoportot illették, az azon felüli rész 20 %-a a csoportot, 40 %-a a kerületi, ill. főcsoportot, 40 %-a pedig az országos elnökséget illette.