Péterné Fehér Mária - Tánczos Tiborné: A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1814–1953. A XI. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 6. (Kecskemét, 2000)
Termelő-, értékesítő és fogyasztási szövetkezetek
A KALOCSA VIDÉK I PAPRIKA-TERMELŐ, KIKÉSZÍTŐ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETEK IRATAINAK GYŰJTEMÉNYE 1936- 1949 4 doboz. + 26 kötet = ifin A paprika gazdaságtol lenek több fejlődési szakaszon ment keresztül Magyarországon. Hőskora, a családi teimelés es feldolgozás időszaka kb. a I 1 ) sz utolsó negyedéig tartott. Ezután következén a libeiális szabadversenv. a kapitalista vállalakozás korszaka, ami kb. a 2. világháború vegéig húzódott, majd ,iz állami, központosított, szocialista nagyüzemi gazdálkodás idos/aka következett. A gépek - a vasúi incgiekucsén túl IX5 l J mán léptek kn/.vctienül a paprika elelébe, mikoris megkezdődén i go/malmi őrlés. A 20. századra megváltozott a termelési, feldolgozási technika, bizoinos szempontból üzemszerűvé vált. Ennek oka a kereslet fellendülése volt. A kereslet elsősorban a lenne lést alakította át. a paprikát fö terménykent kezdték ültetni. Az dso paprikakörzet a szegedi - egy idö után már nem tudta a szükségletekel kielégíteni, új paprikakör/elek alakultak a Duna-Tisza közén: Sárköz. Kalocsa. Fájsz stb. A körzetek közöli verseny alakult ki. mely az 1. világháborút megelőzően válsághoz vezeteti, ezt erősítette az import paprika beáramlása. Szükségszerűen merüli lel a magyar paprika védelme ( 1919). Az I, világháború megakasztotta a válságot, sőt a paprikának konjuktúrája támadt, felbomlott a termelés és értékesítés rendje. 1917ben megjelentek az első háborús paprikarendeletek (1505/1917. M. E. sz.. ill. 10470/1917. kereskedelmi min. sz. r.). melyek a hadsereg és a polgári lakosság egyenletes fű szere 11 átás át voltak hivatva biztosítani. A háború utáni idők paprika-politikájának az volt a legnehezebb feladata, hogyan lehet a paprika egyetemes érdekeit az államhatalomnak és a paprikasok kiterjedi lársa dalmának érdekeivel kellő összhangba hozni. Az 1920 as evekben kötelezöxé tettek a minősítést (105.100/1920. 1". M. sz.. 83.000/1922. F. M s/ es S4 500/1422 I Ms/., rendeletek). A gazdasági válság a paprika válságát is jelentette. A termelők es kikészítők nem tudták érdekeiket megvédeni az egységesen fellepő kereskedőkkel szemben. Az 1932. évi páratlanul jó termest követően az árak katasztrofálisan estek. A kormány elérkezettnek látta az időt a kötött gazdálkodás életbeléptetésére, ami először a paprikatermelés területi korlátozásában és engedélyhez kötésében jutott kifejezésre. Zárt paprikaterületté nyilvánították Kalocsát és Szegedet. Ez azt jelentelte, hogy más magvai tájakon a minimális háztáji szükségleteken túl nem volt szabad termelni. Az 1934-e.s rendeletekkel l 1X90/1934. M. E. sz.. 1900/1934. M. E. sz. rendelet és a végrehajtást tartalma/-.• 000/1934. F. M. sz. r.) a paprikatermesztés területeinek korlátozásán és a len r.•!!. N/iikseges engedély megs/er/ésén túl kimondták, hogy a termelök erdekeik ved .. kötelesek szövetségbe tömörülni, amelyek működését a földművelésügyi minisztc ?!lcnoii/te. A magánjogi szempontból erősen kifogasolható rendeletek gazdasagpolnik.i empontbol ésszerűnek tűntek, a termelési anarchiába iparkodtak rendel v mn
