Péterné Fehér Mária - Tánczos Tiborné: A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1814–1953. A XI. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 6. (Kecskemét, 2000)

Termelő-, értékesítő és fogyasztási szövetkezetek

tetősével), és a szövetkezet működésében, vezetésében beállt változást tartalmazó közgyűlési jegyzökönyvet beterjeszteni a cégbíróságnak. A szövetkezetet akkor tekintették feloszlottnak, ha: - letelt az az idö, amelyre alakult, - a közgyűlés így határozott - fúzió történt más szervezetlel - csődöt nyitottak - a bírósági határozat kimondta. A szövetkezeti mozgalom Magyarországon a 19. sz. második felében sajátos gazdasági és társadalmi körülmények között jött létre. Alakításukban a falusi és városi kis- és középbirtokos réteg vett részt a nehéz pénzügyi, gazdasági helyzetükön való javítás reményében. Központjaik azonban már nagy állami támogatással alakultak (többnyire az arisztokrácia révén), ennek fejében az állam a vezetésben és az ellenőrzésben aktívan részi vett. Az I. világháború előtt a két szövetkezeti központ (OKH. Hangya) tagszövetkezetei behálózták az országot. A falvak jó részében létesült hitelszövetkezet, vagy Hangya szövetkezet, melyek politikai tekintetben villámhárító szerepet töltöttek be az élénkülő agrárszocialista mozgalmakkal szemben. Az 1904-ben alakult Altalános Fogyasztási Szövetkezet viszont a szociáldemokrata munkásság szövetkezete volt. A szövetkezet vezetői lettek a Tanácsköztársaság alatt a proletárdiktatúra szövetkezeti politikájának végrehajlói. A Tanácsköztársaság leverését követően a két nagy szövetkezeti központ (OKH, Hangya) az ellenforradalmi kormányok oldalára állt, ezért jelentős állami hiteleket, kölcsönöket kaptak, amelyek segítségével az inflációs veszteségeket is ki tudták heverni. Az új szövetkezeti központok pedig már egyenesen „keresztény-nemzeti" szellemben alakultak (Fulura a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Rt.-a 1919., Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ 1922.). A Tanácsköztársaság alatt politikai szerepet vállaló vezetői miatt az Általános Fogyasztási Szövetkezetet viszont gondnokság alá vonták, majd 1939-ben feloszlatták. A 11. világháborút követően a kommunista hatalom kiépülésével a korábbi - Horthykorszakban működött - szövetkezeteket feloszlatták. A 2330/1946. ME. sz. rendelet intézkedett a fogyasztási szövetkczcli szervezet átalakításáról. A Hangya Szövetkezeti Központot megszüntette. Vagyona a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Központja (1947:XI. tc.) között oszlott meg. A tejszövetkezetek országos központi szerve 1942-ben átalakult Tejtermelők és Tejszövetkezetek Országos Szövetségévé (7240/1942. ME. sz. rendelet), amelyet a 11.490/1948. Korm. sz. rendelettel megszüntetlek. Feladatait a Magyar Országos Szövetkezeti Központ vette át. A megszűnt szervezetek iratai levéltárba kerültek. A mai Bács-Kiskun megye 1950-ben alakult Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részéből és Bács-Bodrog vármegye 3 járásából. A fondfocsoportban a mai megye területén működött szövetkezetek iratai kerültek megőrzésre. Az egyes szövetkezetek iratai azonban elég hiányosan kerültek átvételre.