Péterné Fehér Mária - Tánczos Tiborné: A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1814–1953. A XI. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 6. (Kecskemét, 2000)

Kereskedelmi és közlekedési vállalatok

vonal. Az épített pályahossz 1914-ben 108.746 km volt. 1917-ben a vasútvonalon 623.133 személyt és 4.731 vagon árul szállítottak." A levéltár örizetében lévő Baja-Bezdán-Zombor-Apatin helyiérdekű vasút Rt. irat­anyaga összesen 0,03 ifin volt. Ebből csak 0,01 ifin irat tartozik szorosan a vasúti rész­vénytársaság anyagába. A többi 0,02 ifin Heczegszántó község irataiból lett egy korábbi időpontban kigyűjtve. Ezek községi iktatóbélyegzövel ellátott iratok, így ezeket az irato­kat visszahelyeztük a község fonójába (V.337), ahol külön tételként, - mint a Baja­Bezdán-Zombor vasútvonal építésével kapcsolatos iratokat - tartjuk nyilván. Ennek értelmében javasoljuk a kutatók részére Hercegszántó község iratainak átnézését is. A vasúti fond anyagában a vasúti részvénytársaság 1912-1917. évi üzleti jelentései maradtak meg. Ezeket időrendben rendeztük, csak átlapozással kutathatók. 1. doboz Üzleti jelentések 1912-1917 XI. 115 A KECSKEMÉTI GAZDASÁGI VASÚT IRATAI 1928 - 1949 3 kötet + 25 doboz. = 2,65 ifm A Kecskeméti Gazdasági Vasút a Kecskeméthez tartozott Bugac puszta és környéké­nek mezőgazdasági művelésbe való intenzívebb bekapcsolása érdekében létesült. A 2 és fél millió pengő költséggel épült keskeny nyomtávú vasútvonalat 1928. szeptember 17-én adták át a forgalomnak. A vasút Kecskemét város tulajdonát képezte. A vasútvonal Kecs­kemétet részben lakatlan területeken keresztül kötötte össze Kiskunmajsával. A vasút megnyitása után a város úgy igyekezett hasznosítani a megépített vonalat, hogy a vonal mellett kb. 3000 kat. hold addig legelőnek használt területet parcellázott. A vevőknek a vételár 20 %-át kellett kifizetni azonnal, a fennmaradt 80 %-ot 25 év alatt - féléves rész­letekben - kellett törleszteni. Parcellákhoz földnélküliek is hozzájuthattak. Az addig szinte lakatlan vidék gyorsan betelepült, a földek termővé váltak. Főleg gyümölcs-, zöld­ség-, szőlőtermesztéssel foglalkozott az itt élő lakosság. Mintegy 100.000 kat.hold terü­letet vont érdekkörébe a vasút, közte a 30.000 holdnyi Bugac pusztát, amelyet az 1930-as évektől kezdve a város igyekezett minél inkább az idegenforgalom szempontjából is hasznosítani. A Kecskeméti Gazdasági Vasút a Szegedi Gazdasági Vasúttal jellegében megegyezett, mert a városon kívül más érdekeltsége nem volt. A vasút ügyeit a városi törvényhatósági bizottság közgyűlése, a vasútigazgatóság, az üzemvezetőség intézte. Vezető tisztviselői voltak: az üzemigazgató, üzemvezető, köny­velő, pénztáros, forgalmi főnök. (A vasút szervezeti és szolgálati szabályzata részletesen tárgyalja a testületek és vezető személyek hatáskörét, feladatait. Lásd I. doboz!) A vasút 1933-ban - a gazdasági válság következtében - mélypontra került, ekkor összes bevétele 77.000 pengőt tett ki. Személy- és áruszállítással egyaránt foglalkozott. 1939-ben már annyira sikerült talpra állnia, hogy az üzembentartás költségeit teljes egé­szében maga fedezte (csak az amortizáció terhe maradt a városi pénztárra.) A közlekedési miniszter 37.362/VlI.-1943.sz. alatt hagyta jóvá a Fehértó-Kiskőrös vonalrész építését. Ezzel a város célja az volt, hogy Kecskemét tanyaközpontjait - ame­Magyar vasúttörténet, (röszerk.: Kovács László) Bp. Közdok. 1996.; 1997. IV.-V. köt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom