Péterné Fehér Mária - Tánczos Tiborné: A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1814–1953. A XI. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 6. (Kecskemét, 2000)

Ipari üzemek

A KISKUNHALASI CSIPKEMŰHELY (CSIPKEHÁZ) IRATAI 1935 - 1944 2 doboz = 0,17 ifm A halasi csipke első darabjait 1902-ben a Magyar Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállításán mutatták be, kiállítói a Kiskunhalasi Nőegylet tagjai voltak. Az új magyar varrott csipke megszületése Dékáni Árpád (1861-1931) halasi gimnáziumi rajztanárnak köszönhető, az eredeti új technika megvalósítása azonban a halasi születésű Markovits Mária nevéhez fűződik. 1902-1906-ig minden csipkét Dékáni Árpád tervezett. 1903-ban műhelyt létesített Halason, melynek berendezései saját tervei alapján készültek. Már kezdetben szép sikereket értek el nemzetközi kiállításokon. Dékáni Árpádot azonban 1906-ban Budapestre helyezték. 1909-ben a halasi műhelyt a Magyar Kézicsipke és Iparművészeti Rt. vette át. 1911-ben az Országos Magyar Iparművészeti Iskola igazgatója és a Háziipari Szövetség vezetője megállapodást kötőt a csipkemühellyel, hogy a művészeti vezetést az Iparművészeti Iskola látja el, a csipkék terjesztéséről pedig a Háziipari Szövetség gondoskodik. A halasi csipkét közel egy évtizeden át a magyar és európai iparművészet kitüntetett figyelme és elismerése kísérte. Az 1920-30-as évek legkiválóbb tervezője Stepanek Ernő (1881-1934) volt. A 20-as évek végére azonban a halasi csipke, mint az iparművészet kevéssé nyereséges ága, végveszélybe került. Állami támogatás és propaganda híján a megrendelések elmaradtak és felvetődött a csipkeműhely feloszlatásának gondolata. A halasi csipke második felvirágoztatása dr. Fekete Imre kiskunhalasi polgármester nevéhez fűződik. 1931-ben állami segélyt kért a csipkevarrás fellendítésére. 1934-ben a halasi csipke népszerűsítésére vendégház építését határozták cl a Kereskedelmi Minisztérium és az Iparművészeti Társulat képviselőivel folytatott megbeszélésen. 1935. június 23-án megvalósult a polgármester álma: felavatták a halasi Csipkeházat (Kossuth u. 37/a). Itt került elhelyezésre a régi halasi Csipkeszövetkezet csipkegyüjteménye és itt kezdte meg munkáját az 1935. január l-től városi üzemmé alakult csipkeműhely is. A ház magyaros stílusú berendezését halasi kisiparosok készítették (többek között Ráckevi Gyula asztalosmester). A Kereskedelmi és Iparügyi Kamara 1934. tavaszán vette fel a halasi csipkét áruvédjegy lajstromába. 1935. novemberében az Iparügyi Minisztérium a termék külföldre jutásának megkönnyítése érdekében hozott 1 1.534/IX. 1935. sz. rendeletében háziipari termékké nyilvánította a halasi csipkét. Fekete Imre polgármester munkája eredményeképpen 1936-ra világmárka lett a halasi csipke. Ebben az évben a Csipkeházba látogatók száma elérte az 5800 főt. 1935. elején még 8 munkás dolgozott a műhelyben, év végére már 45-re emelkedett számuk. Egy munkásnő napi 1 pengő 20 - I pengő 40-el keresett. A csipke népszerűsége oly mértékben megnőtt, hogy a csipkeház féléves forgalma megnégyszereződött. Megrendelések érkeztek Párizsból, Rómából. Németországból, Amerikából és Indiából. (A Csipkeház csak az Iparművészeti Társulaton keresztül exportálhatott.) A külföldi érdeklődés mellett egymást követték a nagyobb állami megrendelések. 1938. tavaszán Halas város képviselőtestülete határozatot hozott a Csipkeház bővítéséről. 1939-re be-