Péterné Fehér Mária - Tánczos Tiborné: A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1814–1953. A XI. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 6. (Kecskemét, 2000)
Pénz- és biztosítóintézetek
értelmében az Osztrák Magyar Bank felszámolt, helyébe csak később az 1924: V. tc.-kel szervezett Magyar Nemzeti Bank lépett. A hitelszövetkezetek célja a tagok hitelszükségleteinek kielégítése volt, ez lehetett személyi, üzemi, de földhitel is. A hiteiszövetkezet alapja a tagok üzletrész fizetéseiből képződött töke, másrészt a tagok egyetemleges vagyoni felelőssége volt. (Ez Magyarországon korlátolt volt, a tagok legfeljebb az üzletrész ötszöröséig voltak felelősek.) 1898ban megalakult az Országos Központi Hitelszövetkezet, melynek feladatai közé tartozott: - újabb hitelszövetkezetek szervezése, - az egész hitelszövetkezeti mozgalom egységbe fogása, - a kötelékbe tartozó szövetkezetek részérc hitel folyósítása, - működésük ellenőrzése. 1920-tól (1920:XXX. sz.) hitelszövetkezet alakítását csak az OKH engedélyezhette, csak ennek szervezetében működhetett. Trianon előtt 2425 hitelszövetkezet volt Magyarországon, utána 1087 összesen 2677 községben. A biztosítás terén Magyarországon a 19. sz. 30-as éveitől a Triesztben alakult két nagy biztosítótársaság: a Trieszti Altalános Biztosító-Társulat és az Adriai Biztosító Társulatjutott kizárólagos szerephez egészen 1857-ig. 1857-ben Lévay Henrik megalapította az Első Magyar Általános Biztosító-Társulatot. 1879 végén pedig létrejött a Foncière Általános Biztosító Rt. Az 1857. évi kereskedelmi törvény szabályozta a biztosító jogot (biztosítási ügylet keretében a kárbiztosílást, életbiztosítást és viszontbiztosítást szabályozva), megkönnyítette a biztosító intézetek alakítását. Az egyre-másra alakult intézetek közül azonban a századfordulóra sok megszűnt, majd újak alakultak. Sok biztosító társulat az I. világháború alatt és azt követően is szilárdan tartotta magát. 1919-ben létrejött a Biztosító Intézetek Országos Szövetsége. Az 1921-27 közötti időben felerősödött a verseny közöttük, amelyet a kereskedelmi törvény 485. §-a tett lehetővé azáltal, hogy a biztosítási ügy a biztosított fél részéről a díj egyszerű nem fizetésével bármikor megszüntethető volt. A tagok átcsábításának versenyét az 1927:X. tc. életbelépése szüntette meg, mely a díjak perelhetését lehetővé tette. 1923-ban megtörtént a biztosítási közigazgatási jog kodifikálása és felállították az állami felügyeleti szervet a Biztosító Magánvállalatok M. Kir. Állami Felügyelő-Halóságát (1923:VIII. tc). Trianon után a biztosító társaságok működési területe csökkent, a kisebb működési területhez mérten túlságosan nagynak bizonyult központi apparátusok csökkentésére volt szükség. A biztosítási vállalatok nagy külső és belső szervezettel működtek. Az egyes községekben működő helyi ügynököket a kerületi főügynökségek fogták össze, több föügynökség felett állt a nagyobb gócpontokban működött vezérügynökség, ez utóbbiak közvetlenül a központi igazgatóságnak voltak alárendelve. A bankok államosítása 1947-ben történt meg az 1947:XXX. tc. alapján. Az OKH működését a 8600/1947. Korm. sz. rendelet szüntette meg. Jogutódja a Hitelszövetkezet és az Országos Földhitelintézet összevonásával létrejött Országos Szövetkezeti Hitelintézet lett.
