Péterné Fehér Mária - Tánczos Tiborné: A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1814–1953. A XI. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 6. (Kecskemét, 2000)
Termelő-, értékesítő és fogyasztási szövetkezetek
KÖZSÉGI TEJSZÖVETKEZETEK IRATAINAK GYŰJTEMÉNYE 1927- 1939 3 kötet = 0,08 ifin A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter még 1883-ban rendeletet adott ki (5831/1883.sz. alatt), melyben valamennyi gazdasági egyesületet és törvényhatósági közgazdasági előadót felhívott arra. hogy segítsék elö tejszövetkezetek alakítását: a szarvasmarhát tartó gazdák az erre alkalmas vidékeken a tej értékesítését bizto sító szövetkezetekké alakuljanak." A cél elérése érdekében a minisztérium egy szakértőt is alkalmazott, akinek az volt a feladata, hogy a gazdáknak a tejgazdaságok és tejszövetkezetek megalakulásához, szükséges útmutatásokat megadja. Ezzel a feladattal Egon Edéi bízták meg. Az ország alkalmas vidékein, elsősorban a határmegyékben, különösképpen pedig a felső vidékeken és az erdélyi részekben tejszövetkezeteket kellett alakítani. Az első község, amely tej szövetkezetet alakított, 1899-ben Harta volt. Ezt követte 1902-ben Szeremle és Nagykáta, 1903-ban Dömsöd, Tass és Szalkszenlmárton, 1908ban Cegléd. 1908 végén hét tejszövetkezet működött 848 taggal és 1246 üzletrésszel. A Császártöltési Tejszövetkezet, mint az Országos Magyar Tejsz.övetkezcti Központ tagja. 1937. május 17-én alakult 26 taggal és 38 üzletrésszel. A szövetkezet székhelye Császártöltés lelt. Megalakuláskor az alapszabályban célként tűzték ki a következőket: tej- és egyéb gazdasági termékek feldolgozása és legelőnyösebb értékesítése, az. ezek előállításához szükséges anyagok, gépek és eszközök beszerzése, a tejtermelés előmozdítása és ez állal tagjai anyagi helyzetének javítása. A szövetkezet tagja lehetett Császártól lés községben és környékén gazdálkodással foglalkozó minden önálló, feddhetetlen egyén, gazdaság, egyesület és testület. A tag a belépéssel egyidejűleg köteles volt a bn tokában lévő minden egyes tehén után legalább egy 10 pengős üzletrészt jegyezni. A tag a szövetkezel kötelezettségeiért saját üzletrésze névértékéig volt felelős. A szövetkezet szervei voltak: - közgyűlés - igazgalóság - felügyelő bizottság Alakuláskor az. igazgatóság tagjai voltak: Leutncr István, viléz Gábor Antal. Bcrgmann Márton földművesek. A felügyelő bizottsági tagok: Petz István. Pittenauer Menyhért. Berger József, vitéz Bihari Menyhért. Sehulz János. A szövetkezet az első üzletévben összesen 82.854 1 tejet forgalmazott. 1942-ben a taglétszám 128 fő volt. 150 üzletrésszel. Az 1942. május 3-i közgyűlésen elhatározták, hogy az. elmúlt év vesztesége miatt ill. a tej hiánya miatt 1943. májusáig a tejszövetkezet szünetelteti működését. A szövetkezet végleges megszűnéséről nincs konkrét iratunk. A Dunavecsei Tejszövetkezet 1927. február 28-án 63 taggal alakult meg. akik öszszcsen 80 db 10 pengős üzletrészt jegyeztek. Az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ tagja lelt a szövetkezet. Székhelye: Dunavecse. Megalakulásakor kitűzött célja: a tagok által termelt tej- és egyéb gazdasági termékek közösen való feldolgozása és legelőnyösebb értékesítése, az ezek előállításához szükséges anyagok, gépek beszerzése. S0
