Péterné Fehér Mária - Tánczos Tiborné: A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1814–1953. A XI. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 6. (Kecskemét, 2000)
Kereskedelmi és közlekedési vállalatok
lyek sem vasúttal, sem járható úttal nem rendelkeztek - a közforgalomba bekapcsolja. (A vonalrész állomásai: Kecskemét-Rávágylér-Kiskunmajsa vonalon Fehértó álllomástól: Helvécia, KÖncsÖg puszta, Orgovány, Páhi, Kaskantyú, Kiskörös.) A háború során megszakadt építkezés, csak 1946-ban folytatódhatott. 1946-ban az építés aktualitását így indokolták: a földreform során földhöz juttatóitokat segíti meg, kiknek igájuk nincsen. A második világháború alatt, 1944. október 23-tól a vasútat hadi célokra vették igénybe. A hadi események során a pálya több helyen is megrongálódott, amit 1944. november 15-ig rendbehoztak. A polgári személy- és teherszállítás 1944. december 19én indult meg. 1944 végén, 1945 elején orosz katonai alakulatok részére szállított a vasút. A rendes polgári forgalom 1945. május 31-én állt vissza. 1945. júliusában már 67 főt foglalkoztatott a vasút, a vonal hossza ekkor 59,1 km volt. A két világháború közötti időszakban két egyesületnek volt tagja a Kecskeméti Gazdasági Vasút: a Magyar Magánvasútak Együttes Ertekezletének (ügyvezető: a GyőrSopron-Eben lurti Vasút Igazgatósága) és a Keskenyvágányú Közforgalmú Gazdasági Vasutak Szervezetének (intéző: az Alföldi Első Gazdasági Vasút Igazgatósága). 1945-től a vasút szervezetén belül is megalakultak a néphataimi, érdekképviseleti szervek: üzembizotlság, szakszervezet, majd külön pártalapszervezet. 1945. június 28ától a vasút alkalmazottai a Magyar Vasutasok és Hajósok Szabad Szakszervezetének lettek tagjai, majd 1948. június 27-től a Szakszervezeti Tanács határozatára a Közlekedési Alkalmazottak Szabad Szakszervezetéhez tartoztak. 1948-ban a MDP pártalapszervezetc is megalakult a vasútnál. A Magyar Köztársaság kormánya 13.300/1948 Korín.sz. rendeletével a keskenyvágányú gazdasági vasutakat 1949. január 5-ével állami tulajdonba vette és a Közlekedésügyi Miniszter 5.620/1949.sz. rendeletével a MÁV üzemkezelésébe adta. A MÁV vezérigazgatósága az államosított Kecskeméti Gazdasági Vasútat 1949. június 21-vel ?9 vette kezelésébe. Az alapleltár szerint a vasút iratanyaga 1952-ben kerüli be a levéltárba, már akkor hiányos, töredékes jellegű volt. A középszintű rendezése során a fondot szervezeti felépítésének megfelelően három állagra tagoltuk: vasútigazgatóság iratai, üzemvezetőség iratai, a vasút érdekképviseleti szervezeteinek iratai. Külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy kutatás esetén mind Kecskemét város törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzökönyveinek, mind a Polgármesteri Hivatal iktatott iratainak átnézése elengedhetetlen, mivel a törvényhatósági bizottság közgyűlése az üzem szervezetének kialakításában, módosításában és a hitelmüveletekben döntő szerepel játszott, a polgármester pedig a vasútigazgatóság elnökeként az egész ügymenetet felügyelte. Az állagokon belül csak az üzemvezetőség iratait bontottuk sorozatokra. a/ Az Igazgatóság iratai 1928-1949 3 dóhoz + ! kötet = 0,34 if m A vasútigazgatóság iratai állagba soroltuk az igazgatóság ülésjegyzőkönyveit (sajnos 1946-1948 között csak kivonatok maradtak meg) és az igazgatósági jelentéseket. Az 29 BKMÖL. XXI. 602/a Kecskemét Város Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyv 125/1949.
