Péterné Fehér Mária - Tánczos Tiborné: A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1814–1953. A XI. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 6. (Kecskemét, 2000)
Ipari üzemek
XI. 18 A KECSKEMÉTI GAZDASÁGI GŐZMALOM ÉS GŐZFÜRDŐ RT. IRATAI 1870 - 1949 / doboz. + 50 kötet - 1,32 ifin 1864-ben kezdték meg a malom szervezését részvénytársasági formában. Kecskemét város th.-i bizottságának közgyűlése 1869. május 11-én tárgyalta a Kecskeméti Gazdasági Gőzmalom Rt. alapításának jóváhagyását. A M. Kir. Földművelési és Kereskedelmi Minisztérium 19.684. sz. alatt 1870. szeptember 23-án hagyta jóvá alapszabályát. Az őrlés már 1870 márciusában megindult. Az 1857-ben alakult József gőzmalom után ez volt a város második gőzmalma. A részvénytársaság első elnöke Lestár Péter volt, aki 1880-tól a város polgármestere lett. 1891 januárjára készült el a malomhoz tartozó gőz- és kádfürdő. A fürdő megépítése után a részvénytársaság neve Kecskeméti Gazdasági Gőzmalom és Gőzfürdő Részvénytársaság lett. A város malmai között a Gazdasági Gőzmalom volt a legnagyobb géperejét, létszámát és teljesítményét tekintve a 20. század elején. 1914. augusztus 15-én tűz pusztította el a malom egész berendezését és súlyos károkat okozott a malomépületben és a gabonakészletben is. 1915. novemberére építették újjá. A malom újjáépítésének fontos létesítménye volt a víztorony felállítása. A háborús években gabonahiány volt. az üzem szakmunkásai katonai szolgálatot teljesítettek, ezért heti két nap, őrlési szünetet tartottak. 1922-ben építette meg az Rt. a malom 152 vagon befogadóképességű vasbetonsilóját. A 20-as évek közepétől a városi gabona átvételét és tárolását a Gazdasági Gőzmalom intézte. Az általános gazdaságiválság üzletéveit rendre veszteséggel zárta a gőzmalom. A fürdőt 1939-ben eladták a városnak, amely bérbe adta az intézményt. Ezt követően 1941ben a malom Kecskeméti Gazdasági Gőzmalom és Kereskedelmi Rt.-ra változtatta nevét. A 2. világháború alatt 1944 novemberétől 1945 március végéig a malom gabonakészletét a szovjet katonaság ellátására kellett fordítani. A gazdasági gőzmalmot az 1948: 25. tc. rendelkezései értelmében államosították. Részvényei a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület, majd a Népbank tulajdonába kerültek. 15 Az iratok rendszere mesterséges rendszer. Eredeti rendjét a nagyfokú hiányok miatt nem lehetett visszaállítani. Három sorozatot alakítottunk ki a fondon belül. Az elsőbe a működéssel kapcsolatos iratok kerültek. A malom irányítására vonatkozóan bőséges adatokkal szolgálnak az igazgatósági jegyzőkönyvek. Ezek átlapozással kutathatók. Az iratokat annak idején iktatták, de alig pár szál irat maradt meg a levelezésből. Megmaradt viszont három iktatókönyv, melyeket azért tartottunk célszerűnek megtartani, mert ebből - a kötetek időtartamát illetően - kitűnik, milyen cégekkel, intézményekkel, szervezetekkel, magánszemélyekkel stb. állt kapcsolatban a kecskeméti malom. Ezeket az iratokat az első sorozatban helyeztük el. A második sorozatban nyertek elhelyezést a részvénykönyvek, pénztári főkönyvek, naplók. A gazdasági tevékenységre adatokkal 15 Kuczka Antal: A kecskeméti malmok története 1857-1985-ig. Kecskemét, 1992.
