Péterné Fehér Mária - Tánczos Tiborné: A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1814–1953. A XI. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 6. (Kecskemét, 2000)
Ipari üzemek
AZ ELSŐ KECSKEMÉTI HÍRLAPKIADÓ ÉS NYOMDA RT. IRATAI (1904) 1922 - 1949 I doboz + 6 kötet = 0,39 ifin Az Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Rt 1899-ben alakult. Megvette a 10 évvel korábban alapított Ottinger-féle nyomdát, s kihasználva azt, hogy a nagy múltú és nagy tekintélyű, még 1841-ben alapított Szilády-nyomda a hírlapkiadás iránt nem érdeklődött, az 1869-től működő Tóth László-féle nyomda meg épp ebben az évben gazdát cserélt, nagyarányú hírlapkiadói tevékenységbe fogott. Először Kecskeméti Napló (1899. október 29.), majd Színházi Lapok (1899. november 1.) címen indított hetilapot, 1900. január l-jén pedig átvette a volt Tóth Lászlóféle nyomdától Kecskemét legrégibb hetilapját, a Kecskeméti Lapokat. 1900. július 2-án ennek mellékleteként Kecskeméti Eriss Újság címen krajcáros napilapot indított. (Ez utóbbi 1904-ben beolvadt a napilappá vált Kecskeméti Lapokba.) Gyors fejlődését valószínűleg az tette lehetővé, hogy részvénytársasági szervezete révén tőkeerősebb volt, mint versenytársai, a magánnyomdák. A kecskemétiek egyszerűen Részvény-nyomdának nevezték. A nyomdát tőkések vezették. Az igazgatóság tagjai 1906-ban: Adler Imre kereskedő, Bódogh Ferenc gyógyszerész, Fispán Mór szállító, dr. Fodor Sándor ügyvéd, Koczó Sándor mérnök, Král Rezső sörkereskedő, Lőwy Gyula kereskedő, dr. Nagy Mihály ügyvéd, Zaboreczky Ferenc építőmester, Zsitvay Béla nyugalmazott honvéd huszárezredes.' } Üzletvezető és pénztáros: Hollósy János volt. A nyomda a Budai Nagy utca 151. sz. alatti ú.n. Juhász-féle házban működött, később az Arany János u. 8. sz. alatt lévő házban, majd 1925-ben költözött a Kéttempiom közbe. Az első világháború után teljesen átalakult a nyomda, háború előtti igazgatóságát új váltotta fel. Ennek tagjai szinte kizárólag a helybeli református egyház vezetői voltak. A 20-as években jelentkezett ugyan a pusztán egyházi igények kielégítésére való korlátozódás veszélye, de az igazgatóság és a részvényesek közgyűlése, melyben jelentős szerepet játszott a kecskeméti értelmiség, vállalta az egyházi célokon való túllépést. A Kecskeméti Lapok - helyi hírlap - megjelentetésén kívül felvállalták a magyar szellemi élet reprezentánsai munkáinak megjelentetését, sokszor kockázat és anyagi áldozat árán is. Itt nyomták Németh László korszakos jelentőségű folyóiratát a Tanút, itt készült első könyve, az Ember és szerep (1934), később a Kisebbségben (1939) és a Téli hadjárat (1940). Itt készült Gelléri Andor Endre első novelláskötete a Szomjas inasok (1933) és több élvonalbeli költő gyűjteményes kötete, mint pl. Áprily Lajos Az aranymosó balladája (1934), Kassák Lajos Földein, virágom (1935), Erdélyi József Fehér torony (1938). Itt látott napvilágot Illyés Gyula Szálló egek alatt ( 1935) és Szabó Lőrinc Harc az ünnepért (1938) című kötete. A Tanú mellett itt jelent meg a népi írók reprezentatív folyóirata a Válasz is. Rövid ideig itt készült a Gondolat és az Esztétikai Szemle is. Ezeknek a munkáknak megjelentetése jórészt a nyomda akkori igazgatójának, Tóth Lászlónak volt köszönhető, aki Hollósy János, Vargha Gyula és Sebők István 9 K.N.K.N. 1906. 75.
