Péterné Fehér Mária - Tánczos Tiborné: A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1814–1953. A XI. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 6. (Kecskemét, 2000)

Ipari üzemek

A SCHIFFER CIPŐGYÁR (KECSKEMÉT) IRATAI 1914 - 1948 У kötet = 0,07 if m A cipőgyárat Schiffer Adolf borkereskedő alapította 191 l-ben. Alapításkor 40-50 munkást foglalkoztatott. Az új üzemben cipőfelsőrészeket készítettek. Az első világhá­ború az üzem fejlődését meggyorsította. A gyárban, 1915-ben már állami megrendelésre kés/ültek katonai bakancsok. 1926-tól kezdve folyamatosan bővülő, luxusigényeket is kielégítő termelés indult meg. A Schiffer Cipőgyár termékei keresettek lettek belföldön és elismerést arattak külföldön (elsősorban Angliában). A harmincas években szezonidő alatt a dolgozói létszám 200-250 fő volt, a termelés pedig 30.000-40.000 pár cipő éves viszonylatban. A második világháború után a nehezen meginduló termelést a szovjet hadsereg ré­szére való megrendelés lendítette fel. 1948-ban államosították a gyárat és Kecskeméti Cipőgyár néven működött tovább. Eleinte csak varrott gyermekcipőket gyártottak. 1963­ban a cipőgyár a Budapesti Bőrtex Cipőgyár Kecskeméti Gyáregysége lett. 1965-ben a Bőrtex gyár kivált és megalakult az Alföldi Cipőgyár, melynek központja Kecskemét lett. Két gyáregységet csatoltak hozzá: a Tatai Cipőgyárat (alakult 1938-ban) és a Kiskunfélegyházi Cipőüzemet.* A levéltár őrizetébe az államosítást megelőző időszakból csak egyetlen főkönyv került. Ez azonban lehetőséget ad a gyár nagyobb megrendeléseinek, pénzügyi tevékeny­ségének nyomonkövetésére 1914 és 1948 között. A gyárra vonatkozóan érdemes kutatást folytatni Kecskemét város közigazgatási irataiban (IV. 1908/b és 1910/b), valamint a Kecskemét és Vidéke Ipartestület (IX. 216) fondjában. [.kötet Pénztári főkönyv 1914-1948 Д walodi SCHIFFEfi-CIPŐ Ulpbanyomolt i érijeire. N Bács-Kiskun megye gazdasági és kommunális fejlődésének 25 éve. 231

Next

/
Oldalképek
Tartalom