Péterné Fehér Mária - Tánczos Tiborné: A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1814–1953. A XI. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 6. (Kecskemét, 2000)

Mezőgazdasági üzemek

A KALOCSAI ÉRSEKSÉG ERDŐGAZDASÁGÁNAK IRATAI 1883 - 1922 / doboz. = 0,13 ifin Az erdőgazdaság a kalocsai érsekségi uradalmak meghatározó ágazata volt. A jobbágyfelszabadítás után 17000 kat.hold erdőterülettel rendelkezett. Ezek közül kiemelkedett a Gemenci erdő, mely a 19. század közepén másfélezer magyar holdas terület volt. A vizek behálózták és a következő 5 egységet (dűlőt, erdőrészt) alakították ki benne: Hosszutó környéke, Körös görönd környéke, Nagy Forgó melléke, Külső major sziget, Belső major sziget. A Duna-szabályozásának befejezése után az ártáren maradt erdőkben nagyarányú építkezéseket kezdtek. Erdészházakat, majorokat alakítottak ki, ahol az erdőkben dolgozók elszállásolására volt lehetőség. A szárazzá vált területeken a kivágott tölgy és fűzfa helyére cser, nyárfa, a homokra akác került. A korszerűsítésre utal, hogy minden nagyobb erdőségnél létesítettek faiskolákat és vadaskertekkel, fácánosokkal gondoskodtak az állatállomány pótlásáról.

37 A levéltár őrizetében az erdőgazdaságnak nagyon neves irata található meg, igy az anyagban nem volt szükség sorozatok kialakítására. Csak az erdőőrök szolga lattételi könyveit, és kihágási naplót tartalmaz a fond. A kihágási napló elején található egy „Utasítás", melyet az 1880. évi erdőtörvény 41. paragrafusában foglalt határozat alapján a földművelési-, ipar- és kereskedelemügyi m.kir. minisztérium 24.931.SZ. alatt adott ki. Ebbe a naplóba az erdőkben elkövetett kihágások leírását, idejét, elkövető nevét, lakhelyét, az elvett zálog megjelölését, az erdőbirtokosnak vagy erdőtisztnek tett bejelentés idejét jegyezték be. Ezt a naplót az erőőrök vezették és szolgálatba mindig magukkal vitték. A szolgálattételi könyvet szintén ök használták. Az erdőjárás során tapasztalt észrevételeiket jegyezték le benne. Említést tettek a bejárt erdőrészekről, az időjárásról, a Duna áradásáról stb. A témában kutatók számára mindenképpen javasoljuk a Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltárban történő kutatást. 1. doboz 1. A Kalocsai Érsekség tulajdonát képező Ó Sükösdi erdőgondnokság Rezéti védkerületének Keresztes István felesketett erdöör által vezetett erdei kihágási naplója (köt.) 1883-1906 2. Keresztes István gemenci (alsó erdő) erdőőri szolgálattételi könyve (köt.) 1899 3. Ua. ( köt.) 1901 4. Farkas László csanádi erdöör szolgálattételi könyve (köt.) 1901-1903 5. Zsidamcs István erdöör működési naplója (köt.) 1910-1912 6. Az érseki erdöör szolgálattételi könyve (köt.) 1915-1922 Dóka Klára: Egyházi birtokok Magyarországon a 18-19. században, Bp. METEM 1997. 163. 182