Péterné Fehér Mária - Tánczos Tiborné: A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1814–1953. A XI. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 6. (Kecskemét, 2000)
Ipari üzemek
A MAGYAR ÁLTALÁNOS GYUFAIPARI RT. KECSKEMÉTI GYÁRTELEPÉNEK IRATAI (1924) 1927 - 1948 12 doboz + 1 kötet = 1,18 if m Az üzem Első Kecskeméti Gyufagyár Rt. néven 1909-ben alakult. A gyár elhelyezésérc Kecskemét város a Halasi út bal oldalán 2 hold 1.226 négyszögöl területet engedett át. Az építkezést 1910. május l-jén kellett megkezdeni. Arra is kötelezték az Rt.-t, hogy működéseiét 53 férfi és 144 női munkással kezdje meg. A város és az üzem tulajdonosai 77.455 korona kártalanítási összeget kötöttek ki arra az esetre, ha a gyártelep 30 éven belül akár önkéntes, akár kényszereladás, vagy kisajátítás folytán valamely más magán, vagy jogi személy tulajdonába kerülne. Az építkezést a gyártelepen 1910. októberében fejezték be. A nagy gyárépületen kívül ugyanitt kialakítottak egy igazgatói elhelyezést, egy másik épületben a kocsisok nyertek lakást, ezeken kívül istállót, raktárakat építettek és külön helyiséget hoztak létre a robbanóanyagoknak. 1910-ben az üzemben 250 munkás dolgozott, többségük nő volt. A napi termelési képesség 100.000 hüvely kénes, 30.000 hüvely pattogó és 200.000 doboz különféle svéd gyufa volt. A gyár a következő fajta gyufákat gyártotta: kénes, úgymint Rózsa, Szalon, Mikádó, svéd: Amazon, Horgany, Merkúr, Uj Idők, Délibáb, Szent-Gellért, Kurucz, Hírős város, Kos2 suth-szobor és Magyar gyufát. Piaca volt az egész ország területén." 1913-ban a gyár igazgatóságának tagjai a következők voltak: Fehér Dávid kereskedő, Fehér Miksa bankigazgató Bp., dr. Fodor Sándor ügyvéd, Francsek József kereskedő, dr. Hegedűs Lóránt elnök Bp.. Héjjas Mihály igazgató. Iványi Sándor konzervgyári igazgató, Kecskeméti Adolf bankigazgató, Neubauer Izidor vezérigazgató Bp., Zaboretzky Ferenc építész." Az 1928. október 24-i közgyűlésen fúzió jött létre az Első Kecskeméti Gyufagyár Rt., a Tiszavidéki Gyufagyár Rt., és a Pesterzsébeti Gyufagyár Rt. cégekkel, amelyek beolvadtak a Szikra Magyar Gyujlógyárak Rt.-be. így a Szikra volt 1929-ben az egyetlen magyar gyufagyári vállalat, amely 1929 második felében felvette a Magyar Altalános Gyufaipari Rt. nevet. Gyártelepei voltak: Budafokon, Szegeden, Gyulán, Kecskeméten, Pesterzsébeten, Tokajban, Szombathelyen. 4 A fond iratanyaga nagyon hiányos. Önálló üzemként való működése időszakából jóformán semmilyen irat nem maradt meg, a fúzió utáni korszakból pedig főleg bérezéssel kapcsolatos iratok, raktárkönyvek állnak rendelkezésre. A megmaradt iratokból a gyártelep szervezeti felépítését nem lehetett rekonstruálni, még ú.n. „kvázi" osztályokat sem tudtunk kialakítani, ezért tematikus sorozatokra tagoltuk a fond anyagát. Az első sorozatban található levelezéseket az anyag kis terjedelme miatt nem levelező partnerek Magyarország vármegyéi és városai. Pesl-Pilis-Solt-Kiskun vármegye monográfiája (Szerk.:Borovszky Samu) Bp.. 1909. 152. 1 Kecskeméti Nagy Képes Naptár (a továbbiakban K.N.K.N.) 1913. (Szcrk.: Eötvös Nagy Imre) 84. 4 Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei compass 1928-1929. I1I-1V. köt. (Szerk.:Kallós János) Bp., 1928. 1307.
